Minősítik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókat

Megkezdte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók minősítését, illetve a minősítési okiratok kibocsátását az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ).

Az ügynökség közleményében arról tájékoztatott, hogy jelenleg mintegy harminc kérelem elbírálása folyik. A következő hónapokban az OHÜ várhatóan száznál több cég esetében vizsgálja majd a minősítési követelményeknek való megfelelést. A minősítő okirat megléte előfeltétele a közszolgáltatási szerződés megkötésének, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra kiírt közbeszerzéseknél az érvényes ajánlattételnek – emlékeztet az OHÜ.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatói minősítéssel rendelkezők számának, nevének, minősítési osztályának alakulásáról az OHÜ honlapján folyamatosan tájékozódhatnak az érdeklődők, így a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kapcsán közbeszerzési kiírás előtt álló települési önkormányzatok is.

A hulladékgazdálkodási ügynökség közleményében kitér arra is: a hulladékról szóló törvény módosítása lehetőséget adott arra, hogy – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, indokolt esetben – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság legkésőbb 2014. július 1-jéig szerezhesse meg a minősítési okiratot.
Az OHÜ azt javasolja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzését jövőre is tervező vállalkozásoknak, kezdeményezzék még az idén a minősítési okirat megszerzését, hogy azt ez év végéig kézbe kaphassák. A minősítés biztosítja, hogy az önkormányzatok a helyi igényekhez, sajátosságokhoz igazodó közszolgáltatás megvalósítására a legalkalmasabb szolgáltatót választhassák ki.
Az OHÜ emlékeztet: a minősítési eljárás során a szolgáltatókat három kategóriába (A-B-C) és három fokozatba (I.-II.-III.) sorolja be az ügynökség erre megalakított hatósági szervezeti egysége. A minősítésről szóló törvény tartalmazza azokat a szempontokat és követelményeket, amelyek alapján történik a kérelmező közszolgáltatók minősítési osztályba sorolása.

forrás: greenfo

XIII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia

Időpont: 2013. október 16-18.
Helyszín:
Collosseum Hotel, Mórahalom
Szervező:
Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Diagnostics Kft.
További információ:
Szántóné Varga Andrea Tel.: +36-1-237-0527, +36-30-237-1222; fax: +36-1-237-0528; e-mail: vargaa@diagnostics.hu; web: www.insulationdiagnostics.com; Meghívó és Jelentkezés

Közszolgáltatói minősítés – minőségi közszolgáltatás konferencia

Időpont: 2013. október 10.
Helyszín:
OHÜ Nonprofit Kft. székhelye (1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1.)
Szervező: Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.
További információ: e-mail: konferencia@ohukft.hu; web: www.szelektivinfo.hu;  Regisztráció

Napelemes rendszerek telepítése és biztonságtechnikája

Időpont: 2013. október 9.
Helyszín:
Budapest (1075 Budapest, Madách Imre út 5.)
Szervező:
Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szabványosítási Bizottsága
További információ:
www.mee.hu

Innovációk a környezeti fenntarthatóságért, zöldenergia-termelés fejlesztéséért Észak-Magyarországon

Időpont: 2013. szeptember 26.
Helyszín: City Hotel Miskolc (3529 Miskolc, Csabai kapu 6-8.)
Szervező: Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség
További információ: Karsza Beáta tel.: +36-46-504-460; e-mail: karsza.beata@norda.hu;  Meghívó és Program;  Regisztráció

III. ÖKOINDUSTRIA – Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás

Időpont: 2013. szeptember 25-27.
Helyszín: SYMA Rendezvény- és Kongresszusi Központ, Budapest
Szervező: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége
További információ: tel.: +36-1-350-7271; fax: +36-1-336-0393; e-mail: kszgysz@kszgysz.hu,  okoindustria@kszgysz.hu; web: www.okoindustria.hu

ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi üzletember-találkozó és céglátogatás

Időpont: 2013. szeptember 25.
Helyszín: SYMA Rendezvény- és Kongresszusi Központ, Budapest
Szervező:
Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), Enterprise Europe Network
További információ:
Holly Sára tel.: +36-1-8726-506; e-mail: sara.holly@hita.hu; Meghívó; Regisztráció

A magyar építőipar aktuális helyzete és szabályozása

Időpont: 2013. szeptember 24.
Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, Budapest
Szervező:
Milton Kft.
További információ:
Varga Roberta tel.: +36-1-465-5151; fax: +36-1-450-2238; e-mail: info@milton.hu; web: www.milton.hu; Jelentkezés

Négyszerezi napenergia piacát Kína

Kína 2015-ig 35 gigawattra, a jelenlegi négyszeresére növeli napenergiaáram-termelési kapacitását, hogy felvevőpiacot biztosítson a belföldi napelemiparnak. Az USA tavaly vetett ki dömpingvámot a kínai napelemimportra, a világkereslet felét adó Európa pedig a jövő hónapban emeli büntető szintre az importvám mértékét.

A belföldi áramelosztó hálózat kezelője által már korábban bejelentett terv megkapta az Államtanács (a kabinet) támogatását, és ezzel hivatalos kormányprogrammá lépett elő. Az Államtanács tegnapi közleménye szerint az ország évente 10 gigawattal növeli napenergiás áramtermelési kapacitását 2013 és 2015 között. Kína napelemes elektromos energiatermelési kapacitása 2012 végén 8 GW volt.

A terv alapvető fordulatot idézhet elő a napelemek világpiacán, hiszen nemcsak a kínai Suntech Power Holdings Co Ltd és LDK Solar Co Ltd napelemgyártó vállalatok termékei iránt támaszthat keresletet, hanem éppen az olcsó kínai export miatt nehéz helyzetbe került európai és amerikai gyártók termékei iránt is. 
Kína évi 45 GW áramtermelési kapacitást képviselő napelemgyártási kapacitással rendelkezik, míg szakértői számítások szerint a globális kapacitás-installációs igény az idén 35 gigawattra tehető. A napelemgyártó ipar világszerte nagy gondokkal küzd a túltermelési kapacitás, a csökkenő állami támogatások és a nemzetközi kereskedelmi viták miatt. A napelemárak néhány év alatt kétharmadával csökkentek a világpiacon.

Az Egyesült Államok tavaly vetett ki dömpingvámot a kínai napelemimportra, a világkereslet felét adó Európa pedig a jövő hónapban emeli büntető szintre az importvám mértékét. Az Államtanács közleményében egyúttal felszólítja a kínai bankokat is, hogy folytassák a nagy és gazdaságosan termelő napelemgyártó vállalatok hitelezését, egyúttal – részletek ismertetése nélkül – közölte, hogy támogatásban fogja részesíteni a napelemes áramtermelést és -fogyasztást.

A kínai áramelosztó hálózatot üzemeltető State Grid Corp mindezidáig tartózkodott napenergia- és szélerőművek termelésének átvételétől az ingadozó betáplálási kapacitás hálózati zavaró hatásai miatt. A nagyfeszültségű és “okos” áramelosztó hálózati berendezések híján az üzemeltető számára gondot jelent az északnyugati, északi és északkeleti megújítható források által termelt elektromos energia eljuttatása is a déli és keleti városi és ipari központokba.
forrás:MTI

IEA: Energiahatékonyság nélkül vége a mostani éghajlatnak

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), nemrég kiadott jelentése szerint az éghajlat katasztrofális mértékű megváltozásának megelőzéséhez négy fő intézkedésre van szükség; ezek közül a legfontosabb az energiahatékonysági beruházások fellendítése.  
Az IEA szerint az energiahatékonyság ösztönzése nem teher a gazdaságok számára, hanem lehetőség – tájékoztat közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

Az IEA júniusban adta ki az évente megjelenő „World Energy Outlook” különkiadását,[1] amely szerint veszélyben van a világ államai által meghatározott cél, hogy a földi átlaghőmérséklet ne nőjön 2 °C fölé. Ez az a maximális szint, amely mellett még van esély rá, hogy az éghajlat változása ne legyen katasztrofális mértékű. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke azonban nem csökken, és ennek hatására már most is érezhető az éghajlat változása.

Mivel a kibocsátások kétharmada az energiatermelés és -felhasználás következménye, csak úgy maradhatunk 2 °C alatt, hogyha ezen e téren jelentős beruházásokra kerül sor. A legfontosabb és legnagyobb kibocsátás-csökkenéssel járó beruházási terület az energiahatékonyság, mind az ipari energiafogyasztásban, mind a lakossági fűtésben és áramhasználatban. Ez a terület a szükséges összes kibocsátás-csökkentés majd’ felét adja.

diagram_mehi_2013_0618

A további három javasolt intézkedés:
1) a legszennyezőbb szénerőmű-típusok építésének betiltása,
2) az olaj- és földgáztermelés során elszökő metán, és
3) a fosszilis üzemanyagok ártámogatásának csökkentése.

Az IEA kiemeli, hogy ezek az intézkedések (az ún. „4-et a 2 °C-ért, forgatókönyv) nem fogják vissza a gazdasági növekedést, és nem jelentenek többlet-terhet az államoknak. Mi több, segítik a gazdasági válságból való kilábalást.

”

A politika hajlamos arra, hogy látványos energetikai nagyberuházásokkal próbálja megoldani minden problémánkat, így az éghajlatváltozást is. A valóság azonban az, amire az IEA is rámutat: a kevésbé izgalmas, de széles körben megvalósuló kisebb takarékossági beruházások (pl. a lakóházak szigetelése, kazáncseréje) sokkal hatékonyabb eszközök„ – mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. ”Magyarországon éppen ezért volna szükség mielőbb egy átfogó lakossági épületenergetikai támogatási program megindítására, ami évente lakások tízezreihez jut el. Ilyen Szlovákiában és a balti államokban már régóta működik, és biztos vagyok benne, hogy mi is meg tudnánk valósítani ezt.”

Az IEA kutatási eredményei megtekinthetőek itt: 
http://www.worldenergyoutlook.org/energyclimatemap/

Forrás: ZIP

Norvég Alapról

A Norvégia, Izland és Liechtenstein által finanszírozott EEA/Norvég Alap következő pályázati kiírásai hamarosan megjelennek. A „Zöldipari Innováció” Program keretében az idei évben először nyílnak meg olyan pályázati jogcímek, amelyek révén a vállalkozói szektor is részesülhet a Norvég Finanszírozási Mechanizmusból – olvasható a HITA közleményében.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) az Innovation Norway valamint a Szent István Egyetem közreműködésével és a Norvég Nagykövetség támogatásával információs napot és üzletember-találkozót szervezett annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtson a vállalkozásoknak a rendelkezésre álló forrásokról és pályázati feltételekről. 
Tekintettel arra, hogy a norvég partnerrel történő együttműködés az elbírálás során plusz pontokat jelent, a kétoldalú együttműködések kialakításában is segíteni kíván a HITA. 
A rendezvényt hatalmas érdeklődés övezte, 80 magyar és 6 norvég cég vett részt az információs napon. Az érdeklődők tájékozódhattak a Norvég Alap Zöldipari Innováció Programja, valamint az Eco-Innovation Program által nyújtott lehetőségekről, majd a magyar és a norvég cégek képviselői négyszemközti megbeszéléseken egyeztették projekt-elképzeléseiket.

A norvég-magyar kétoldalú vállalati kapcsolatokban az elmúlt időszakban jelentős előrelépés tapasztalható. A skandináv országot elkerülte az Európai Unió válsága, gazdasága továbbra is prosperál és jelentős beruházásokat valósítanak meg. Ennek köszönhetően a norvég vállalkozásoknak számos területen van szükségük magyar beszállítókra és alvállalkozókra, ez kiemelkedően igaz az építőiparban és a kapcsolódó szektorokban (világítástechnika, bútorgyártás). A magyar vállalkozások – érzékelve a norvég gazdaság nyújtotta lehetőségeket – szintén növekvő érdeklődést mutatnak az ország iránt.

Bővebb információ a pályázatról: www.norvegalap.hu
Letölthető dokumentumok
    2013_Eco_i_Infoday_FINAL.ppt
    130618_OREEC Budapest.pptx
    EEA Grants – HITA pres jun 2013.ppt
    előadás_GII_bilat_EN_201306.pptx

Forrás: ZIP

Energiafelmérés: a többség egyetért a megújuló energiaforrások támogatásával

Az ABB összesítette annak a 2013 május és június folyamán Magyarországon végzett energiafelmérésnek az eredményeit, amely az energia jövőjével kapcsolatos lehetőségeket és hátráltató tényezőket térképezte fel a hazai döntéshozók és a szélesebb nyilvánosság körében. A felmérés kérdéseire több mint 1800 válaszadó reagált. 

A hét kérdésből álló magyar online felmérés egy nemzetközi kampány része. A globális kampány során a két alkalommal (2011 és 2012/2013) végzett felmérés kérdéseire összesen 132 000 válasz érkezett a világ számos országából, köztük az Egyesült Államokból, Európából, Brazíliából és Kínából. 

A nemzetközi és hazai felmérés kérdései részben megegyeztek, a magyar felmérés a hazai aktualitásoknak megfelelő kérdéseket is tartalmazott. Az alábbiakban a magyar felmérés eredményeit ismertetjük, azonos kérdések esetén összehasonlítva a globális felméréssel.

A megújuló energiaforrások növekvő szerepe 



A jelenlegi szabályozás alapján a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelést több mint duplájára kell növelni 2035-ig. Az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) előrejelzése szerint azonban ez az elvárás magasabb is lehet a jövőben, ha a kormányok további intézkedéseket tesznek az alacsony szintű károsanyag-kibocsátás támogatására.

 A magyar válaszadók 92%-a úgy véli, hogy a tetőre szerelhető szolár panelek telepítését itthon is adókedvezményekkel kellene támogatni. 84% szerint a megújuló energiaforrások elterjedését a kormány által adott kedvezményekkel, míg mindössze 8% szerint a fogyasztók által fizetett magasabb közüzemi számlákkal lehetne finanszírozni.

 A nemzetközi felmérésben résztvevők 86%-a szerint lenne hasznos a napelemek gyorsabb elterjedésének támogatása. a megújulók felhasználásának dotálását a nemzetközi válaszadók 60% szerint a kormány által juttatott kedvezményekkel, míg 59% szerint a fogyasztói energiaárak emelésével lehetne megoldani. Ez utóbbi a hazai 8%-os támogatottsághoz képest magas érték.



Okosabb energiahálózatok kellenek

A világ energiafogyasztása az előrejelzések szerint 49%-kal növekszik 2007 és 2035 között. Az áramellátó rendszer rendkívül gyorsan fejlődik: egyrészről igény van arra, hogy a megtermelt energia egyre nagyobb mennyiségben származzon megújuló forrásból, másrészt az energia sokkal produktívabb felhasználása is gyorsítja az intelligens villamosenergia-hálózatok fejlődését. 

A nemzetközi viszonylatban 52%-os támogatottsághoz képest a magyar válaszadóknak 67%-a gondolja úgy, hogy érdemes lenne a szomszédos országokkal újabb energiahálózati összeköttetéseket létesíteni a villamos energia határokon átnyúló szállítására.

Ipari energiahatékonyság-mérés

A nagy energiaigényű iparágak vállalatai a világ teljes energiafogyasztásának mintegy 33 százalékáért felelősek. Az energia kétharmadát mindössze hat feldolgozó iparág fogyasztja el: vas- és acél, olaj- és gáz, vegyi- és petrolkémiai, cellulóz- és papíripar, valamint a nemfém eredetű ásványi anyagok, és a színesfémek feldolgozásával foglalkozó iparágak. Ezen vállalatoknak mindössze 34%-a végez a teljes vállalatra kiterjedő energetikai értékelést.

 A nemzetközi és magyar válaszolók egyaránt 89%-a értett egyet azzal, hogy kötelező energetikai értékelést írnának elő a kiemelten energiaigényes iparágak számára. Az energetikai auditok célja, hogy azonosítsák, hogy az adott ipari létesítmény hol használ energiát, és hogy milyen energia-megtakarítási lehetőségek alkalmazhatók. 

87% szerint az auditot ki kellene terjeszteni a szintén kiemelten energiaigényes adatközpontok számára is. Az adatközpontok általában tizenötször több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, mint egy tipikus irodaház, de néhány esetben akár százszor energiaigényesebbek is lehetnek.

 Az összes megtermelt villamos energia 42%-át az ipar használja fel. Ennek 2/3-át a villamosmotorok fogyasztják. Ez a világ energiafogyasztásának 28%-át jelenti. A magyar válaszadók 79%-a úgy gondolja, hogy szigorúbb előírások lennének szükségesek a villamosmotorok hatékonyságának növelésére is Magyarországon.

Az e-mobilitás fejlesztése



A kisüzemi villamosenergia-termelés és az intelligens hálózatok megjelenése lehetővé teszi, hogy a háztartások fogyasztásában szerepet kapjon a megújuló energia. A globális energiafelhasználásban a közlekedés a hőfelhasználás után a második legnagyobb tényező. A közlekedés energiafelhasználásának eddigi fejlődési iránya nehezen fenntartható. Az elektromos járművek egyre nagyobb száma növeli a töltési megoldások iránti globális keresletet, köztük a hálózatot támogató magasan fejlett felügyeleti rendszerekét és szoftverekét. Elektromos autók használatával a közlekedésből adódó hazai CO2-kibocsátás nagyjából a felére és az üzemanyagköltség nagyjából harmadára csökkenthető. 

A nemzetközi felmérésben résztvevők 60%-ához képest itthon 67% gondolja úgy, hogy az elektromos autókhoz szükséges infrastruktúra kialakítását kormányzati forrásokkal lehetne támogatni. Hosszú távon az e-mobilitás hozzájárulhat a magyar energiarendszer hatékonyságának növeléséhez is. Az e-mobilitás fejlődése jelentős beruházásokat igényelhet a hazai rendszerben, az elektromos autók használói és az infrastruktúrát biztosító szereplők együttműködésére van szükség.

Forrás: ZIP

Új lakossági energiahatékonysági pályázatról

Az NFM legfrissebb lakossági energiahatékonysági pályázata 830 millió forintot kínál társasházi felújításokra. A feltételek jók, az összes elérhető forrás az igényeknek alig fél ezrelékét elégíti majd ki. A többiek reménykedhetnek a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer forrásaiban, illetve egy Nemzeti Energiahatékonysági Alapban – olvasható a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közleményében.

A tárca által július 12-én kiírt pályázat társasházak energiahatékonysági felújítására, fűtéskorszerűsítésére és a megújuló energiaforrás-felhasználásuk növelésére szolgál. A rendelkezésre álló támogatás 830 millió Ft, amelyből félmillió lakásonkénti támogatási értékkel számolva kb. 1500 lakás felújítási finanszírozható, 50-60%-os utófinanszírozásos állami támogatással. A pályázatok augusztus 15-től adhatók be.

Az Energiaklub felmérései szerint kb. 1 millió magyar háztartás tervez energiahatékonysági felújítást, ezeknek 0,04%-a részesül támogatásban ezzel a pályázattal. Ha minden évben csak ennyi forrás jut a lakossági energiahatékonysági beruházásokra, akkor 660 évig tartana, amíg minden ma felújításra váró lakásra sor kerül.

„Üdvözöljük, hogy a kiírás ösztönzi a nagyobb hatékonyságú, komplex felújításokat, és dicséretes, hogy szakértői, tervezői díjak is finanszírozhatók.” mondta dr. Bart István a MEHI ügyvezető igazgatója, „A kiírásra szánt összeg elenyésző az emberek által remélt összegekhez képest. Milliók számítanak a felújítási állami támogatásokra és éppen ezek reményében sokszor kivárnak a beruházásokkal. Ha a Kormány tényleg csak ennyi pénzt szán a lakossági beruházások támogatására, jó lenne előre közölni az emberekkel hogy a támogatásban bízók 99,96%-a idén sem kap egy fillért sem.”

A hiányzó forrásokat hatékonyan egészíthetné ki az idei költségvetésben 5,2 Mrd Ft-tal szereplő Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR), amelyet az éghajlatváltozás elleni harc – így például az energiahatékonysági beruházások – finanszírozására kell fordítani. A ZFR-rel kapcsolatban az NFM még 2013 februárjában azt a tájékoztatást adta, hogy az arról szóló jogszabály elkészítése folyamatban van, de azóta erre még nem került sor.

A támogatott felújítások száma tovább bővíthető lenne, ha a forrásokat nem vissza nem térítendő támogatások formájában biztosítanák, hanem létrehoznák a Nemzeti Energiahatékonysági Alapot, amelybe magyar állami források mellett uniós és banki forrásokat is be lehetne vonni. Az Alap kedvezményes önrész nélküli hiteleket nyújthatna a lakossági energiahatékonysági felújításokra. Ilyen alap Szlovákiában, Bulgáriában és a balti államokban már évek óta működik.

Forrás: ZIP

5-10 százalékos energia-megtakarítást is hozhatnak az okos mérők

A nyugat-európai kísérleti projektek tapasztalatai szerint az okos mérőórák alkalmazásával a háztartások villamosenergia-fogyasztásukat akár 5-10 százalékkal is mérsékelhetik. Ez a költségek akár 3,5-5 százalékos lefaragását is jelentheti a fogyasztási szokásoktól függően.

A fogyasztói rezsicsökkentés kulcsa az, hogy a felhasználó felismerje, igenis képes alakítani a fogyasztási szokásain. Az okos mérőóra ugyanakkor nem csodaszer, de egy megfelelő eszköz arra, hogy a tudatos energiahasználatra fogékony háztartások csökkentsék fogyasztásukat, ezáltal mérsékelve költségeiket és környezeti lábnyomukat – vallják az Okos jövő Innovációs Klaszter szakértői.

„A megtakarítást nem mással érték el a fogyasztók, mint azzal, hogy az intelligens mérőórák által kijelzett fogyasztási és költségadatokhoz igazították energiahasználati szokásaikat. Ez alapvetően csak odafigyelés és hozzáállás kérdése. A mérőórák ehhez extra ösztönzőt biztosítottak” – mutat rá Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke, a MAVIR vezérigazgatója. Sok esetben a háztartások a tesztidőszak lejártát követően is ragaszkodtak az intelligens mérőórákhoz, ami az elnök szerint mindenképpen az okos mérőórák sikerét jelzi.

„Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy a megtakarítás legnagyobb részét a csúcsidőszaki fogyasztás visszafogása generálta, de jelentős megtakarítást mutattak fel a háztartások a völgyidőszakban is” – emeli ki Bertalan Zsolt. Az intelligens energetikai megoldások kapcsán integrátori szerepet betöltő klaszter elnöke szerint ez a tendencia mindenképpen az okos energetikai megoldások felé tereli az iparágat.

Forrás: ZIP

Elindult a biogázüzem

2,9 milliárdos beruházással épült meg Tatabányán a biogázüzem, melynek megvalósítására közel egymilliárd forintos támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv uniós pályázatán a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, és az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. A próbaüzem megkezdésével egybekötött ünnepélyes megnyitón Schmidt Csaba polgármester mellett, Helmut Burger, az AVE Energie AG Oberösterreich Umwelt GmbH ügyvezetője, Hartdégen Gergely, az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Pongrácz Péter, a Biogáz Unió Zrt. vezérigazgatója vágta át a nemzeti színű szalagot, ezzel hivatalosan is megkezdődött a próbaüzem.

Egy hosszú előkészítő folyamat előzte meg a gyors megvalósulást – hallhattuk Schmidt Csaba köszöntő szavait a Biogázüzem átadó ünnepségén, ahol a városvezető kiemelte: Tatabánya önkormányzatának célkitűzése – összhangban a hazai és az EU-s energiapolitikával – a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. Ennek feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása. Ehhez tökéletesen idomul ez a módszer – mondta Schmidt Csaba – ugyanis a biogázüzem működése során a térségben keletkező mezőgazdasági, feldolgozóipari melléktermékekből, és a kommunális szennyvíziszapból állít elő biogázt, majd abból villamosenergiát – tudtuk meg a városvezetőtől. A polgármester beszélt arról is, hogy az üzem célja a keletkező hő minél optimálisabb mennyiségének, valamint a keletkező végtermék lehetséges hasznosítása. A zárt rendszerű, szaghatást nem eredményező módszer minden szempontból a lakosság érdekeit szolgálja. Helmut Burger, az AVE Energie AG Oberösterreich Umwelt GmbH ügyvezetője köszöntőjében a hulladékgazdálkodás új kihívásairól beszélt, melynek értelmében a keletkező hulladékot nem csak tárolni, hanem újrahasznosítani is képesnek kell lenni, és ennek a tatabányai biogáz üzem maximálisan eleget tud tenni – hangsúlyozta Helmut Burger. Tatabánya minden lakosa büszke lehet a most induló, természettel összhangban működő biogázüzemre – fogalmazott Hartdégen Gergely az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. ügyvezető igazgatója. A próbaüzemet követően, 2014 januárjától évente közel 100 ezer tonna melléktermék hasznosítása válik lehetővé. A 8 fő részére állandó munkalehetőséget biztosító biogázüzem működésével csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ily módon is hozzájárulva a klímavédelmi célkitűzésekhez.

Forrás: tatabanya.hu

A magyar energiahatékonysági politika a huszadik helyen

27 tagállam energiahatékonysági szabályozásait hasonlítja össze egy 2012-es nemzetközi felmérés, amely szerint Magyarország energiahatékonysági politikája a huszadik legjobb az EU-ban. A felmérésben megkérdezett hazai szakértők szerint a kormány inkább csak a jelszavak szintjén foglalkozik az energiahatékonysággal, de nem tesz komoly erőfeszítést az energiahatékonysági beruházások finanszírozására, és a mégoly szerény célkitűzések elérése sem biztosított – áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.

Az Energy Efficiency Watch Survey nevű felmérés hét EU-szintű energiahatékonysági szervezet összefogásában készült. A felmérésben 750 szakértő értékelte saját országának nemzeti energiahatékonysági politikáját, rámutatva a gyengeségekre, illetve a hiányosságokra. A kérdőív kiterjed mind a négy fő energiahatékonysági szektorra: a közlekedésre, az iparra, a lakás- illetve az állami szektorra.

A magyar szakértők formailag pozitívnak értékelik a kormány által kitűzött célokat, mert úgy vélik, hogy elméletben felismerik az energiahatékonyság fontosságát, azonban a stratégia megvalósulását nem igazán vélik felfedezni. Az energiahatékonyság legnagyobb akadályának a finanszírozás hiányát tartják: a lakossági lakásfelújításokkal lehetne a leghatékonyabban csökkenteni az energiafogyasztást. Probléma még az intézményrendszer megosztottsága: jelenleg az NFM felel az energiáért, az NGM az építőiparért, és a BM az energiahatékonysági standardokért. Az épület-energiahatékonysági standardok pedig jelentős lemaradásban vannak a szomszédos EU-tagokhoz képest.

A megkérdezettek 38%-a szerint semennyi, vagy csak nagyon kismértékű fejlődés történt 2007 óta. (Ez az arány az EU-ban csak Cipruson magasabb.). A válaszadók harmada szerint a jelenlegi eszközökkel hazánk nem fogja tudni teljesíteni a 2011 és 2016 közötti 9%-os végfogyasztói energiafogyasztás-csökkentési célt. Mindennek köszönhetően hazánk az európai uniós rangsorban csak a 20. helyen áll.

„A felmérés készítése óta voltak pozitív fejlemények, így például jelentős források jutottak a középületek felújítására” mondta dr. Bart István, a MEHI igazgatója, „de továbbra sem biztosított a lakossági energiahatékonysági beruházások megfelelő támogatása egy mindenki számára elérhető hitellel. Ilyen hitelek már Szlovákiában is elérhetők, itt az ideje, hogy hazánkban is legyenek ilyenek. A MEHI épp ezért javasolta a kormánynak egy Nemzeti Energiahatékonysági Alap létrehozását.”

Sosem látott szelektív hulladékgyűjtési siker

Minden eddiginél több, összesen 125 tonna italos kartondobozt gyűjtöttek óvodás és iskoláskorú gyerekek az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) május végén lezárult környezetvédelmi programjának keretében.

Az IKSZ közleményéből kiderül, hogy ez a mennyiség a tavalyi év alatt Magyarországon szelektíven gyűjtött italos kartondoboz mennyiségnek 6%-a. A program keretében országszerte 278 oktatási intézményből, mintegy 62.000 óvodás és iskolás gyűjtötte szelektíven a tejes és gyümölcsleves dobozokat, a 2012-13 tanévben. Az összegyűjtött mennyiség közel 30%-kal nagyobb a tavalyi évhez képest.

Az IKSZ immár a harmadik tanévben hirdette meg óvodák és iskolák részére egész tanéves italos karton gyűjtőprogramját. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő program során az idei tanévben 125 tonna italos kartondoboz gyűlt össze, ami közel 4 millió darab tejes és gyümölcsleves dobozt jelent. Ez azt jelenti, hogy fejenként átlagosan 2 kg, vagyis 60 darab italoskartont gyűjtöttek a gyerekek. A három tanévév alatt eddig összesen 246 tonna italos kartondoboz gyűlt össze a programnak köszönhetően. Az idei programot az IKSZ 16 helyi kommunális szolgáltató és városgazdálkodási cég együttműködésével valósította meg Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Esztergomban, Gödöllőn és környékén, Kaposváron, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Siófokon, Szegeden és környékén, Székesfehérváron, Tatabányán, Tiszafüreden, valamint Veszprémben.

„Mindig nagy öröm számunkra, amikor azt láthatjuk környezeti oktató-nevelő tevékenységünk eredményességét” – nyilatkozta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. „A gyűjtőprogram kimagasló eredménye jól jelzi azt, hogy egyre több gyermek és szülő vesz részt a szelektív hulladékgyűjtésben” – tette hozzá az igazgató asszony.

A programban résztvevő intézményeket a gyerekek által szelektíven összegyűjtött italoskarton mennyiséggel arányosan emelkedő díjazásban részesítette az IKSZ. Mindezen felül, minden összegyűjtött tonna italoskartonért 100.000 forintos különdíjban részesülhettek az intézmények. Rekord mennyiségű italoskarton gyűlt össze például a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában Székesfehérváron, ahol 5,2 tonnányi italoskartont gyűjtöttek vissza szelektíven a tanulók, amiért cserébe 500.000 Ft különdíjban részesült az iskola.

iksz_gyujtoprogram_eredmenyAz óvodák közti versenyben a kóspallagi Csiga-Biga Óvoda gyűjtötte létszámarányosan a legtöbbet. A mindössze 24 fős intézményben több mint 1,5 tonna italos karton gyűlt össze, vagyis fejenként 79 kg, azaz 2.400 darab tejes és gyümölcsleves dobozt.

Az iskolák közül a nagybörzsönyi Általános Iskola tanulói gyűjtötték a legtöbbet létszámarányos összehasonlításban. Az iskola tanulói fejenként több mint 28 kg italoskartont gyűjtöttek.

Érdekesség, hogy a gyerekek által összegyűjtött 125 tonna italoskartonból újrahasznosítást követően közel 94 tonna újrapapír készíthető. Ebből a mennyiségből mintegy 600.000 darab iskolai füzet készülhet.

Magyarországon a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos (tejes és gyümölcsleves) kartondobozok aránya jelenleg 21%. Az IKSZ célja, hogy 2020-ig 50%-ra emelkedjen ez az arány.

Elindult a Bridgestone óriásberuházása

Orbán Viktor miniszterelnök és Franco Annunziato, a Bridgestone Europe elnök-vezérigazgatója 2013. június 7-én, ünnepélyes keretek között helyezték el a Bridgestone új gyáregységének alapkövét a Tatabányai Ipari Parkban.

A cég tájékoztatása szerint az alapkőletételen ugyancsak részt vett Karato Kenji, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója, Tadamicsi Yamamoto, japán magyarországi nagykövete, Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere, valamint Beke László, Környe polgármestere.

„A magyar kormány elkötelezettsége, a már meglévő pozitív tapasztalataink, illetve a helyben elérhető, kiváló szaktudás egyaránt hozzájárult a döntésünkhöz” – nyilatkozta Franco Annunziato.

Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár, a megállapodás aláírásakor hangsúlyozta: a megállapodás segít szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat Japánnal, illetve a keleti nyitási stratégia és a szövetségkötési verseny szempontjából is újabb sikerpont a magyar gazdaságnak.

Karato Kenji történelmi jelentőségűnek nevezte az együttműködési szerződést, és a beruházás elindulást, amelynek köszönhetően félezer új munkahely létesül Tatabányán. A beruházás nagyságrendjét mutatja, hogy a 11 hektáros területen fekvő új gyáregység négy éven belül várhatóan napi 18 ezer prémium minőségű gumiabroncsra – a jelenlegi 6500 darabos termelés közel háromszorosára – növeli a gyár kapacitását.

Az építkezéssel párhuzamosan már idén nyáron megkezdődik a munkavállalók toborzása is: az új gyáregységben 505 új munkahely betöltésére várják a jelentkezőket. Az új munkahelyek 15%-át csak felsőfokú végzettséggel lehet majd betölteni, a többire pedig szakmunkásokat és betanított munkaerőt is keresnek. Karato Kenji elmondta, hogy a munkaerő-közvetítésben aktív szerepet vállal a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltsége.

Nemcsak az irodák, a környezet is nyert

Összesen 15 vállalat és intézmény irodája kapcsolódott be a KÖVET Egyesület által szervezett 2013-as Zöld Iroda Versenybe, amelynek célja az volt, hogy a szervezetek a rendelkezésükre álló hat hónap alatt környezet- és emberbarát szempontok szerint alakítsák át irodájuk működését, növeljék a munkatársak környezettudatosságát, példát mutassanak partnereiknek, beszállítóiknak.

A KÖVET tájékoztatásából kiderül, hogy a győzteseknek dr. Biczó Imre, a Nemzeti Környezetügyi Intézet főigazgatója június 5-én, a Zöld Iroda Napon adta át a jól megérdemelt elismeréseket immár hagyományosan a Kinnarps Házban.

Az idei verseny mottójával („Lépj te is a zöldülés útjára!”) a KÖVET Egyesület arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy minden irodában akadnak fejleszthető területek. A verseny során a részt vevő irodák saját működésüket a KÖVET Egyesület által kidolgozott Zöld Iroda-szempontrendszer alapján értékelték, amely összesen 17 témakört fed le a papír és az irodaszerek felhasználásától az irodatechnikai berendezések használatán, az energiatakarékosságon, a hulladékkezelésen át egészen a vállalati rendezvények megszervezéséig, a munkatársak tudatformálásáig. A versenyzők önértékelését a KÖVET munkatársai helyszíni auditon ellenőrizték.

A zsűri elnöke, Herner Katalin, a KÖVET szakértője elmondta, hogy idén a versengő irodai csapatok túlléptek a szokásos rutinmegoldásokon és számos eredeti ötlettel rukkoltak elő. Volt olyan szervezet, amely zöld paparazzi kommandót hirdetett, ahol a munkatársak a jó gyakorlatokról küldhettek be fényképeket. Mások „Ne nyomtass napot!” szerveztek, vagy éppen üzletkötőiket oktatták a környezettudatos vezetés fortélyaira. Olyan versenyző is akadt, aki „Ki tud többet fogyni?” kampányt hirdetett munkatársai körében a Zöld Iroda Verseny során.

Idén először a hazai díjazottak továbbjutnak az Európai Zöld Iroda Versenyre, ahol hat ország irodái mérik össze teljesítményüket. A versenynek novemberben Brüsszelben lesz az eredményhirdetése.

Díjazott vállalatok:
• Non-profit szervezet/intézmény kategóriában a 2013 Legzöldebb Irodája díjat nyert a Budapest Főváros XI. kerület Újbudai Polgármesteri Hivatal.
• Kis iroda kategóriában a 2013 Legtöbbet Zöldült Irodája díjat a Tchibo Budapest Kft. kapta.
• Közepes és nagy iroda kategóriában a 2013 Legtöbbet Zöldült Irodája díjat a Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft. nyerte el.
• Közepes és nagy iroda kategóriában a 2013 Legzöldebb Irodája díjat kapta az Unilever Magyarország Kft.
• A zsűri döntése alapján a Budapest Bank Zrt. a Legnagyobb Hatású Zöld Iroda Kampány különdíjban részesült.

A győztesek számára ajándékot ajánlott fel a Kántor Tisztástechnika Bt., a HA-RA termékek forgalmazója; az IMG Solution Kft, a SoyPrint biotonerek forgalmazója; a Cityplant Növénydekoráció Kft.; a Malagrow Kft.; a Zöld újság az INEST Kft.

A Tetra Pak Magyarország a Zöld Iroda Napon vehette át a Zöld Iroda Minősített Munkahely tanúsítványát. A Tetra Pak a Kinnarps Hungary Kft. és a MARS Magyarország Értékesítő Bt. után a harmadik olyan vállalat, amely sikeresen teljesíti a KÖVET Egyesület Zöld Iroda Minősítő Rendszerének szigorú követelményeit és ezeknek megfelelően szabályozza irodai működését.

Az idei, immár hatodik alkalommal megrendezett Zöld Iroda Napon összesen 25 kiállító mutatkozott be a környezet- és emberbarát irodai működéshez kapcsolható termékével vagy szolgáltatásával. A látogatók szakmai előadásokat is hallhattak, többek között a környezetbarát irodai dokumentumkezelésről, a hulladékkezelési lehetőségekről, a környezetbarát tisztítószerekről és takarítási módokról, a nyomtatás optimalizálásáról. A kiállítás látogatói emellett kipróbálhatták az irodai masszázst, kóstolhattak bio-italokat, termelhettek energiát bringaerőművel, és felfrissülhettek egy finom fair trade kávéval.

Európai energia valóság = európai energiaválság

Az Európai Tanács május 22-én két éven belül második alkalommal szentel külön napot az európai energiapolitikák megvitatására. A tanácskozás főleg a versenyképesség és az energiapolitika különböző aspektusaira fókuszál. Sajnálatos módon, az élő környezet védelme és a fenntartható energiák kérdései csupán érintőlegesen kerülnek elő a vitában.

Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy május 15-én, az Európai Üzleti Csúcs alkalmából tartott beszédében rámutatott, hogy az Európai Unió jelenleg az egyetlen kontinens, amely energiaszükségletének nagy részét importból fedezi és az arány csak romlani fog a jövőben. 2035-re várhatóan a gáz- és kőolajfogyasztás 80 százalékát import nyersanyagokból kell fedeznünk. Ennek az energiafüggésnek az egyik következménye, hogy 2007 és 2012 között az ipar számára importált energiahordozók árai 27 százalékkal emelkedtek. Emiatt, az ipari gáz ára Európában négyszerese az amerikai áraknak. Az emelkedő energiaárak a termékek előállításának költségeiben, és így természetesen a termékek árában is megjelentek, kedvezőtlen hatást gyakorolva az európai termékek világpiaci versenyképességére.

Az Európai Bizottság a május 22-i vitához kíván hozzájárulni a múlt héten közzé tett közleményével, amely az energiapolitika előtt álló kihívások kérdéseit boncolgatja. A Nemzetközi Energia Ügynökség árindexe szerint 2007 és 2012 között reálértéken 37 százalékkal nőttek az ipari villamosenergia árak Európában, míg az USA-ban 4 százalékos csökkenést lehetett tapasztalni. A Bizottság közleménye arra is rámutat, hogy a magas energiaárak mögött gyakran tagállami döntések is megbújnak, mint például az energiaárak magas (22-50 százalék) adótartalma.

A Bizottság álláspontja szerint, Európa energiaszükségletének egy részét az import energiákból kell fedezni, ugyanakkor okosan kiépített infrastruktúrákkal kompetitív piacokat kell létrehozni. Mindezek mellett nagy hangsúlyt kell kapnia az innovációnak, valamint a konvencionális mellett a nem konvencionális energiaforrások felhasználásának is. A Bizottság közleménye külön aláhúzza, hogy 2013 első negyedévében a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó befektetések 25 százalékkal visszaestek az előző évhez képest.

A Bizottság szerint Európa jelenleg csak kis részét használja ki az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeknek. Ilyen lehetőség többek között a már elfogadott négy ökodizájn-rendelet, amelyek közül ha csak az egyiket alkalmaznák, Magyarország éves energiafogyasztásával egyenlő energiát lehetne megtakarítani.

Az európai erőforrások fenntartható módon történő felhasználásáért dolgozó, több mint 40 európai szervezetet tömörítő, úgynevezett Erőforrás Felhasználás Korlátozásártért Küzdő Európai Koalíció (Resource Cap Coalition-RCC) már több alkalommal felhívta az európai és a nemzeti döntéshozók figyelmét a szükséges változásokra. A koalíció integrált szemléletű javaslatot dolgozott ki, melynek célja csökkenteni a nem megújuló energiafogyasztást az Európai Unióban, és ezzel egyidejűleg segíteni a megújuló energiaforrásokra és a nagyobb hatékonyságra való fokozatos átállást. A javaslat szerint, a nem megújuló energiák felhasználására vonatkozó célértékeket fokozatosan csökkenteni kell addig, , amíg el nem érjük azt a szintet, amelyen már biztosítható megújuló forrásokból az EU, illetve tagországainak energiaigénye, igazodva ezzel a kontinens „energia-eltartóképességéhez”. Az átmeneti időszakra a szervezet különféle pénzügyi és gazdasági támogató mechanizmusokat javasol, ami ösztönzi az új energia-felhasználási modellre való átállást.

A nyilvános vitaindító anyagok, az Európai Tanács elnökének beszéde, és a Bizottság kapcsolódó közleménye mind azt sejtetik, hogy Európa még mindig nem fedezte fel azt a lehetőséget, hogy az innovációk és a jogi környezet megfelelő átalakításával energiafüggetlen közösséggé válhatna, amely rendkívül sok gazdasági előnyhöz juttathatná a közösséget. Úgy tűnik, a politikusok még mindig csupán „csővégi megoldásokkal” próbálják orvosolni Európa energia-problémáját, ami hosszútávon biztosan nem jelent megoldást.
Forrás: Greenfo/MTI/EnergiaInfó