Energetikai kisszótár

Megújuló energiaforrás
Egy energiaforrást akkor nevezünk megújulónak, ha a hasznosítás során nem csökken a forrás, a későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőle energia. Például a Nap ugyanúgy fog sütni a későbbiekben, függetlenül attól, hogy most hasznosítjuk-e a napenergiát vagy sem. Ezzel szemben az autók által elégetett benzin nem termelődik újra, előbb-utóbb elfogynak a világ olajkészletei. Példák megújuló energiaforrásokra: napenergia, szélenergia, biomassza (növényi és állati eredetű szerves anyagok), geotermikus energia, vízenergia. A geotermikus energia kivételével a felsoroltak közvetlen vagy közvetett módon a nap energiájából származnak. A geotermikus energia a Föld mélyében zajló radioaktív folyamatokból származik.
Példák nem megújuló (fosszilis) energiaforrásokra: olaj, földgáz, szén, atomenergia.

Napkollektor
A napkollektor melegvizet állít elő napenergia felhasználásával. A napkollektor által előállított melegvizet a háztartásokban többnyire fürdéshez és mosogatáshoz használják, de rá lehet vele segíteni a fűtésre is, és még az is előfordul, hogy uszoda vizét melegíti napkollektor. A napkollektor és a napelem ránézésre nincs túl sok különbség, ezért gyakran összetévesztik őket. A napkollektor melegvizet, a napelem pedig elektromos áramot állít elő napenergia felhasználásával. Ennek megfelelően fizikai működésében is különbözik a napkollektor és a napelem.

Napenergia
A Földünkön fellelhető energia túlnyomó részének forrása a Nap. A napenergia egy része közvetlen napsugárzás formájában éri a Földet, és ez már önmagában is nagyon sok energiát hordoz: például Magyarország területét egy év alatt mintegy 400-szor több napenergia éri, mint az ország teljes éves energiafelhasználása. Közvetett módon napenergia a forrása a szélenergiának, a biomasszának és a vízenergiának is.

Biogáz
A biogáz a természetes szerves anyagban tárolódott napenergia egy részének közvetett átalakítása anaerob erjesztés révén gáznemű energiahordozóvá. A biogáz előállítására alkalmas szerves hulladékok: hígtrágya, kommunális hulladék, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, kommunális szennyvizek és iszapjaik, stb. Bár az eljárás, a beruházás költségei magasak, a megtérülési idő hosszú, mégis támogatást és fejlesztést követel a biogáz előállítás; az egyetlen olyan megsemmisítési mód, amely a környezetkárosító anyagok semlegesítésén kívül az energianyerést is lehetővé teszi. A biogáz összetétele szintén megegyezik a földgázéval, legnagyobb részük metán, így fűtőértékük is hasonló.

Biomassza
Tágabb értelemben a biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége. A mai elterjedt jelentése gyűjtőfogalom: energetikailag hasznosítható mezőgazdasági melléktermékek, kommunális hulladékok, növényi és állati hulladékok, energetikai célra termesztett növények, erdészeti illetve fafeldolgozási melléktermékek, hulladékok. A biomassza az egyik „legmasszívabb, elterjedt megújuló energiaforrás. A biomassza alapanyagokból sokféle eljárással előállítható hőenergia, villamos áram vagy hajtóanyag. Hazánkban a közvetlen eltüzelés (elgázosítás), a biobrikett (tüzipellet), a biogáz, a biodízel és a bioetanol tekinthető a legígéretesebbnek.

Biodízel
Az olajmag termelésre alkalmas növényekből észterezéssel biodízel állítható elő, illetve tüzelőberendezésben hőenergia előállításra lehet felhasználni. A biodízel előállításához elvben bármelyik növényi olaj (napraforgó, olíva, repce, szója, pálma, stb.) alkalmas, a biodízel-iparág leggyakoribb nyersanyagforrása Európában a repce és a napraforgó, az USA-ban a szója és a napraforgó, Kanadában a repce és a fenyőpulp-gyanta. A biodízel üzemanyagnak és a biokenőolajnak számos előnye van a dízelolajjal és a kőolaj-alapú kenőanyagokkal szemben. A biodízel kipufogógáz összeétele kedvezőbb, mint a dízelolaj-emisszióé. A biodízel nemcsak kevésbé környezetszennyező hajtóanyag, hanem – a bio-kenőolajjal együtt – biológiailag lebontható, tehát fáradtolaj-problémát nem okoz.

Bioetanol
A bioetanol (víztelenített alkohol) egy alkohol alapú alternatív üzemanyag, melyet keményítő tartalmú növényi alapanyagokból állítanak elő, úgy hogy a keményítőt először cukorrá, majd a cukrot alkohollá alakítják át, erjesztéssel és lepárolással. Etanolt elsősorban kukoricából, árpából, cukornádból és búzából lehet előállítani, de sok esetben a nyersanyagok között szerepelhet a fa és a fű is akár. Az ezekből a másodlagos anyagokból állítják elő a bioetanolt. Az etanol, bár elvileg alkalmas önálló üzemanyagként is felhasználásra, többnyire benzinnel vegyítve alkalmazzák. Hazánkban az ipari alkohol előállítására a cukorrépa, édes cirok, kukorica, kalászos gabonafélék és a burgonya a legalkalmasabb. Mind a biodízelnek, mind a bioetanolnak az a kedvező tulajdonsága, hogy elégetésekor annyi szén-dioxid szabadul fel, mint amennyit a növény azt megelőzően megkötött, így nem járul hozzá az üvegházhatás erősödéséhez.

Szélerőművek
60-110 m magasságban, az aerodinamikai erőt kihasználva működnek: áramot termelnek hálózatra. A szél által hajtott rotorlapát vitorlája alatt magasabb, felette pedig alacsonyabb a légnyomás. Ez a nyomáskülönbség felhajtóerőt generál, amiből a modern szélerőművek áramtermelésre fordítható mozgási energiát nyernek. A szélerőművek hatalmas beruházások keretében, ipari méretekben épülnek, és kapacitásuk is óriási. A szélturbinák hátrányai között a drágaság mellett zajosságukat, tájképrontó és madárpusztító hatásukat szokták említeni.

Szélerőgépek
A 6-30 m magasságban működő, villamos energiát termelő egyedi „szigeterőművek”. Elsősorban a közüzemű elektromos hálózatból kimaradó területeken alkalmazzák ezeket a kisberendezéseket. Hétvégi házak, motelek, tanyaközpontok, de szélső esetben vitorlás hajók, lakókocsik energiaellátásra is alkalmasak. Szintén elsősorban lakossági célokra épülnek az ún. vízszivattyúzó szélerőgépek.

Geotermikus energia
A felszínről sugárirányban a Föld középpontja felé haladva 1 km-enként átlag 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet – de pl. Magyarországon 50-60° C és 2 km mélységben már eléri a 100 °C-t. Ez a kőzetek hőtartalmából adódó geotermikus energia – amely igen jelentős megújuló energiaforrásunk. Felszínre hozatala történhet mélyfúrással, hő formájában, a leggyakrabban azonban gőz vagy termálvíz közvetítésével. Néhány különleges adottságú területen gőz hozható fel (pl. Izlandon, Új-Zélandon és az USA-ban). Ám szinte mindenütt találhatunk 30-100°C-os termálvizes területeket. Magyarország közismerten gazdag hévizekben: különösen a Dubna-Tisza közén és a Nagyalföldön jelentős a hévízkészlet. A geotermikus energia korlátlan, el nem fogyó, folytonos, viszonylag olcsón kitermelhető és a levegőt nem szennyezi.

Geotermikus energia hasznosítása
A „Föld hője” rendkívül sok területen és változatos formában állítható az energiatakarékosság szolgálatába: közösségi, iroda- és egyedi lakóépületek, kórházak, raktárak belső tereinek fűtésére; melegvíz szolgáltatásra; termálfürdőkben? Ipari célokra; elektromos áram termelésére; utak jégmentesítésére és a mezőgazdaságban hasznosítható. A termálvíz fűtési és melegvíz szolgáltatási hasznosítása általános és elterjedt. A mezőgazdaságban kiemelten hasznos (pl. növényházak, fóliaháza, baromfitelepek, istállók, stb. fűtése) de ebben az ágazatban nyílik speciális alkalmazásokra a fűtési időszakon kívül is (terményszárítás, haltenyésztés, rizstermesztés).
Vízenergia
A folyókból és tengerekből nyert energia: megújuló és megbízható energiaforrás. A vízenergia felhasználásakor egy folyó gravitációs esését egy helyre koncentrálják duzzasztógáttal. A vízenergia hasznosítása Magyarországon viszonylag kis szerepet tölt be, földrajzi adottságaink okán; a Tiszán, a Rábán, a Hernádon működnek ilyen erőművek. A vízerőműveket elsősorban nagy esésű  és nagy vízhozamú folyók mellé telepítik.

Vízerőmű
A vízierőművekben az energiahordozó (víz) potenciális energiáját közvetlenül alakítják át mechanikai energiává vízturbina segítségével, majd a generátorokban villamos energiává. Ha elég elektromos energia áll rendelkezésre, akkor az elektromos generátor visszafelé is működtethető, mint villanymotor, amivel vizet lehet visszapumpálni a magasabban lévő víztárolóba, későbbi felhasználás céljából. Előnyei: rugalmas üzemelés, nagy teljesítmény, nincs környezetszennyezés. Hátrányai: óriási ökológiai-környezeti változások; földrajzi determináció; hatalmas építési költségek.

Szélenergia
A szélenergiát az emberiség ősidőktől fogva hasznosítja. A hajózás mellett a legjellemzőbb hasznosítás a szélmalmok működtetése volt. A szélenergia alkalmazása a gőzgép felbukkanásával jó időre feledésbe merült. Legendáját csak az utóbbi két évtizedben támasztották fel, ennek oka a megújuló energiákhoz való visszatérésben keresendő. Ma már nem a malmok hajtására, hanem korszerű berendezések megépítésével elektromos áram termelésére használják a szél energiáját. A szélenergia világméretű, gyors térhódításának magyarázata vitathatatlan előnyeiben rejlik: nem szennyezi a környezetet, hasznosítása tiszta és hatékony modern technológiával, egyszeri beruházással történik – ezt követően pedig gyakorlatilag ingyen, szinte korlátlan mennyiségben, és folyamatosan szolgáltatja az energiát.

Szélerőművek
60-110 m magasságban, az aerodinamikai erőt kihasználva működnek: áramot termelnek hálózatra. A szél által hajtott rotorlapát vitorlája alatt magasabb, felette pedig alacsonyabb a légnyomás. Ez a nyomáskülönbség felhajtóerőt generál, amiből a modern szélerőművek áramtermelésre fordítható mozgási energiát nyernek. A szélerőművek hatalmas beruházások keretében, ipari méretekben épülnek, és kapacitásuk is óriási. A szélturbinák hátrányai között a drágaság mellett zajosságukat, tájképrontó és madárpusztító hatásukat szokták említeni.

Ökologikus építészet
Legszűkebb élőhelyünk az épített környezetünk: életük legnagyobb részét különböző épületekben, lakásokban töltjük. Ökologikus szemmel nézve az építkezés környezetünk egyensúlyának védelmét szolgáló felelős, tudatos gondolkodást és cselekvést tükröz, amely egész életciklusunkra pozitív hatással van. Az ökologikus szemlélet jellegzetes elemei az építészetben pl. energiatudatos tervezés – megújuló energiaforrások felhasználása; természetközeli formavilág; emberközpontú belsőépítészet; környezetbarát építőanyagok, zöld anyagok, újrahasznosított anyagok; energiahatékony berendezések és technológiák az épületgépészet és háztartási eszközök terén; csapadékvíz hasznosítás; szennyvíztisztítás; hulladék-hasznosítás; környezetkímélő felújítás és bontás, stb.

Ökogazdálkodás
Az ökológiai gazdálkodás természetközeli gazdálkodás. Célja: környezeti és gazdasági szempontból hosszú távon is fennmaradó, egyensúlyban lévő mezőgazdasági öko-rendszerek kialakítása. Szemléletének központjában a természet megóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, helyreállítása áll. Az ökológiai gazdálkodás alapul veszi a termőhelyek, a termesztett fajták és tenyésztett fajok természetes adottságait; elutasítja a genetikailag módosított fajták használatát; támaszkodik a megújuló energiaforrásokra; vegyszert, szintetikus szereket nem, csupán biológiai eredetű növényvédő szereket alkalmaz; szigorúan ellenőrzött termelési folyamatot jellemzi. Az ökogazdálkodás ezen elvek alkalmazásával állít elő egészséges, értékes, ízletes, és káros anyagoktól mentes, tiszta élelmiszert.

Ökoturizmus
Az ökoturizmus az idegenforgalom egyik fejlődő ága, amely elősegíti egy térség természeti-kulturális értékeinek, és ökologikus szemlélettel épített környezetének megismerését, népszerűsítését, védelmét, valamint turisztikai hasznosítását. Az ökoturizmus ún. „szelíd turizmus”. Célja egyrészt az adott vidék valósághű, ám mégis reprezentáló, példa értékű bemutatása, másrészt a környezetkímélő eszközöket használó és kis létszámú ökoturista – csoportok látogatása révén a hely szellemének, értékeinek megőrzése. Az ökoturizmus  a helyiek életmódjának tiszteletben tartása mellett hasznot is hoz a lakosság, illetve az adott természetvédelmi, kulturális vagy gazdálkodó szervezet számára.

Hőszivattyú
A hőszivattyú egy olyan gép, amely hőt juttat hidegebb helyről melegebb helyre. Nagyban hasonlít a hűtőgéphez, tulajdonképpen mindkettő ugyanazt csinálja: a hideg részt hűti, a meleg részt fűti. A hőszivattyú esetében a meleg rész fűtésén van a hangsúly: például egy lakást lehet fűteni a néhány fokos talaj hőjével. Ugyanis a hő talajból való kivonásához energiát kell befektetni, viszont cserébe – hőmérsékleti viszonyoktól függően – a befektetett energia akár 3-4-szeresét is megkapjuk hőenergia formájában. A hőszivattyú akkor üzemel a legkörnyezetbarátabb módon, ha a befektetett energia megújuló energiaforrásból származik.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.