Szélenergetika, avagy rezsicsökkentés európai módra

Pierre Tardieu, az EWEA feltörekvő piaci szakértője előadásában rámutatott, hogy számításaik szerint a szélenergia – bizonyos tényezők figyelembe vétele mellett – 2020-ra piaci alapon versenyképes lesz a hagyományos technológiákkal. Külön előny, hogy szélenergetika esetében nem kell külső kockázati tényezőktől tartani, a volatilis világpiaci nyersanyag árak nem befolyásolják a már működő erőművek által termelt energia költségét. Ezt az előnyt számos EU tagállam igyekszik kihasználni, ily módon biztosítva a hosszú távon stabil fogyasztói árakat, amelyek nem emelkednek együtt a nyersanyagok árával. Az európai rezsicsökkentés tehát fenntartható módon, hosszú távra tervezve valósulhat meg. Nem véletlen, hogy az EU tagországok villamosenergia felhasználásukat már most átlagosan 7%-ban szélenergiából fedezik, szemben a magyarországi 2%-al.
Dr. Hoffmann László előadásában kifejtette, hogy a hosszútávon fenntartható rezsicsökkentés eszközei lehetnek a szélerőművek. Ezek ugyanis, a megtérülési idejüket követően – jellemzően 8-12 évvel építésük után – egészen minimális áron termelnek villamos energiát. Példaként Németországot említette, ahol a szektor érettségéből kifolyólag mára már számos szélpark érte el ezt a kort, és az ebből fakadó alacsony termelői árszintet. Reményét fejezte ki, hogy az NCST-ben szereplő, 2020-ra tervezett 1000MW beépített szélerőmű kapacitás mihamarabb megépülhet, ezzel is segítve Magyarországot az EU felé vállalt fenntarthatósági célszámok elérésében.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.