július 2013 hónap bejegyzései

Négyszerezi napenergia piacát Kína

Kína 2015-ig 35 gigawattra, a jelenlegi négyszeresére növeli napenergiaáram-termelési kapacitását, hogy felvevőpiacot biztosítson a belföldi napelemiparnak. Az USA tavaly vetett ki dömpingvámot a kínai napelemimportra, a világkereslet felét adó Európa pedig a jövő hónapban emeli büntető szintre az importvám mértékét.

A belföldi áramelosztó hálózat kezelője által már korábban bejelentett terv megkapta az Államtanács (a kabinet) támogatását, és ezzel hivatalos kormányprogrammá lépett elő. Az Államtanács tegnapi közleménye szerint az ország évente 10 gigawattal növeli napenergiás áramtermelési kapacitását 2013 és 2015 között. Kína napelemes elektromos energiatermelési kapacitása 2012 végén 8 GW volt.

A terv alapvető fordulatot idézhet elő a napelemek világpiacán, hiszen nemcsak a kínai Suntech Power Holdings Co Ltd és LDK Solar Co Ltd napelemgyártó vállalatok termékei iránt támaszthat keresletet, hanem éppen az olcsó kínai export miatt nehéz helyzetbe került európai és amerikai gyártók termékei iránt is. 
Kína évi 45 GW áramtermelési kapacitást képviselő napelemgyártási kapacitással rendelkezik, míg szakértői számítások szerint a globális kapacitás-installációs igény az idén 35 gigawattra tehető. A napelemgyártó ipar világszerte nagy gondokkal küzd a túltermelési kapacitás, a csökkenő állami támogatások és a nemzetközi kereskedelmi viták miatt. A napelemárak néhány év alatt kétharmadával csökkentek a világpiacon.

Az Egyesült Államok tavaly vetett ki dömpingvámot a kínai napelemimportra, a világkereslet felét adó Európa pedig a jövő hónapban emeli büntető szintre az importvám mértékét. Az Államtanács közleményében egyúttal felszólítja a kínai bankokat is, hogy folytassák a nagy és gazdaságosan termelő napelemgyártó vállalatok hitelezését, egyúttal – részletek ismertetése nélkül – közölte, hogy támogatásban fogja részesíteni a napelemes áramtermelést és -fogyasztást.

A kínai áramelosztó hálózatot üzemeltető State Grid Corp mindezidáig tartózkodott napenergia- és szélerőművek termelésének átvételétől az ingadozó betáplálási kapacitás hálózati zavaró hatásai miatt. A nagyfeszültségű és “okos” áramelosztó hálózati berendezések híján az üzemeltető számára gondot jelent az északnyugati, északi és északkeleti megújítható források által termelt elektromos energia eljuttatása is a déli és keleti városi és ipari központokba.
forrás:MTI

IEA: Energiahatékonyság nélkül vége a mostani éghajlatnak

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), nemrég kiadott jelentése szerint az éghajlat katasztrofális mértékű megváltozásának megelőzéséhez négy fő intézkedésre van szükség; ezek közül a legfontosabb az energiahatékonysági beruházások fellendítése.  
Az IEA szerint az energiahatékonyság ösztönzése nem teher a gazdaságok számára, hanem lehetőség – tájékoztat közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

Az IEA júniusban adta ki az évente megjelenő „World Energy Outlook” különkiadását,[1] amely szerint veszélyben van a világ államai által meghatározott cél, hogy a földi átlaghőmérséklet ne nőjön 2 °C fölé. Ez az a maximális szint, amely mellett még van esély rá, hogy az éghajlat változása ne legyen katasztrofális mértékű. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke azonban nem csökken, és ennek hatására már most is érezhető az éghajlat változása.

Mivel a kibocsátások kétharmada az energiatermelés és -felhasználás következménye, csak úgy maradhatunk 2 °C alatt, hogyha ezen e téren jelentős beruházásokra kerül sor. A legfontosabb és legnagyobb kibocsátás-csökkenéssel járó beruházási terület az energiahatékonyság, mind az ipari energiafogyasztásban, mind a lakossági fűtésben és áramhasználatban. Ez a terület a szükséges összes kibocsátás-csökkentés majd’ felét adja.

diagram_mehi_2013_0618

A további három javasolt intézkedés:
1) a legszennyezőbb szénerőmű-típusok építésének betiltása,
2) az olaj- és földgáztermelés során elszökő metán, és
3) a fosszilis üzemanyagok ártámogatásának csökkentése.

Az IEA kiemeli, hogy ezek az intézkedések (az ún. „4-et a 2 °C-ért, forgatókönyv) nem fogják vissza a gazdasági növekedést, és nem jelentenek többlet-terhet az államoknak. Mi több, segítik a gazdasági válságból való kilábalást.

”

A politika hajlamos arra, hogy látványos energetikai nagyberuházásokkal próbálja megoldani minden problémánkat, így az éghajlatváltozást is. A valóság azonban az, amire az IEA is rámutat: a kevésbé izgalmas, de széles körben megvalósuló kisebb takarékossági beruházások (pl. a lakóházak szigetelése, kazáncseréje) sokkal hatékonyabb eszközök„ – mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. ”Magyarországon éppen ezért volna szükség mielőbb egy átfogó lakossági épületenergetikai támogatási program megindítására, ami évente lakások tízezreihez jut el. Ilyen Szlovákiában és a balti államokban már régóta működik, és biztos vagyok benne, hogy mi is meg tudnánk valósítani ezt.”

Az IEA kutatási eredményei megtekinthetőek itt: 
http://www.worldenergyoutlook.org/energyclimatemap/

Forrás: ZIP

Norvég Alapról

A Norvégia, Izland és Liechtenstein által finanszírozott EEA/Norvég Alap következő pályázati kiírásai hamarosan megjelennek. A „Zöldipari Innováció” Program keretében az idei évben először nyílnak meg olyan pályázati jogcímek, amelyek révén a vállalkozói szektor is részesülhet a Norvég Finanszírozási Mechanizmusból – olvasható a HITA közleményében.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) az Innovation Norway valamint a Szent István Egyetem közreműködésével és a Norvég Nagykövetség támogatásával információs napot és üzletember-találkozót szervezett annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtson a vállalkozásoknak a rendelkezésre álló forrásokról és pályázati feltételekről. 
Tekintettel arra, hogy a norvég partnerrel történő együttműködés az elbírálás során plusz pontokat jelent, a kétoldalú együttműködések kialakításában is segíteni kíván a HITA. 
A rendezvényt hatalmas érdeklődés övezte, 80 magyar és 6 norvég cég vett részt az információs napon. Az érdeklődők tájékozódhattak a Norvég Alap Zöldipari Innováció Programja, valamint az Eco-Innovation Program által nyújtott lehetőségekről, majd a magyar és a norvég cégek képviselői négyszemközti megbeszéléseken egyeztették projekt-elképzeléseiket.

A norvég-magyar kétoldalú vállalati kapcsolatokban az elmúlt időszakban jelentős előrelépés tapasztalható. A skandináv országot elkerülte az Európai Unió válsága, gazdasága továbbra is prosperál és jelentős beruházásokat valósítanak meg. Ennek köszönhetően a norvég vállalkozásoknak számos területen van szükségük magyar beszállítókra és alvállalkozókra, ez kiemelkedően igaz az építőiparban és a kapcsolódó szektorokban (világítástechnika, bútorgyártás). A magyar vállalkozások – érzékelve a norvég gazdaság nyújtotta lehetőségeket – szintén növekvő érdeklődést mutatnak az ország iránt.

Bővebb információ a pályázatról: www.norvegalap.hu
Letölthető dokumentumok
    2013_Eco_i_Infoday_FINAL.ppt
    130618_OREEC Budapest.pptx
    EEA Grants – HITA pres jun 2013.ppt
    előadás_GII_bilat_EN_201306.pptx

Forrás: ZIP

Energiafelmérés: a többség egyetért a megújuló energiaforrások támogatásával

2013. július 23. kedd-2013. szeptember 23. hétfő

Az ABB összesítette annak a 2013 május és június folyamán Magyarországon végzett energiafelmérésnek az eredményeit, amely az energia jövőjével kapcsolatos lehetőségeket és hátráltató tényezőket térképezte fel a hazai döntéshozók és a szélesebb nyilvánosság körében. A felmérés kérdéseire több mint 1800 válaszadó reagált. 

A hét kérdésből álló magyar online felmérés egy nemzetközi kampány része. A globális kampány során a két alkalommal (2011 és 2012/2013) végzett felmérés kérdéseire összesen 132 000 válasz érkezett a világ számos országából, köztük az Egyesült Államokból, Európából, Brazíliából és Kínából. 

A nemzetközi és hazai felmérés kérdései részben megegyeztek, a magyar felmérés a hazai aktualitásoknak megfelelő kérdéseket is tartalmazott. Az alábbiakban a magyar felmérés eredményeit ismertetjük, azonos kérdések esetén összehasonlítva a globális felméréssel.

A megújuló energiaforrások növekvő szerepe 



A jelenlegi szabályozás alapján a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelést több mint duplájára kell növelni 2035-ig. Az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) előrejelzése szerint azonban ez az elvárás magasabb is lehet a jövőben, ha a kormányok további intézkedéseket tesznek az alacsony szintű károsanyag-kibocsátás támogatására.

 A magyar válaszadók 92%-a úgy véli, hogy a tetőre szerelhető szolár panelek telepítését itthon is adókedvezményekkel kellene támogatni. 84% szerint a megújuló energiaforrások elterjedését a kormány által adott kedvezményekkel, míg mindössze 8% szerint a fogyasztók által fizetett magasabb közüzemi számlákkal lehetne finanszírozni.

 A nemzetközi felmérésben résztvevők 86%-a szerint lenne hasznos a napelemek gyorsabb elterjedésének támogatása. a megújulók felhasználásának dotálását a nemzetközi válaszadók 60% szerint a kormány által juttatott kedvezményekkel, míg 59% szerint a fogyasztói energiaárak emelésével lehetne megoldani. Ez utóbbi a hazai 8%-os támogatottsághoz képest magas érték.



Okosabb energiahálózatok kellenek

A világ energiafogyasztása az előrejelzések szerint 49%-kal növekszik 2007 és 2035 között. Az áramellátó rendszer rendkívül gyorsan fejlődik: egyrészről igény van arra, hogy a megtermelt energia egyre nagyobb mennyiségben származzon megújuló forrásból, másrészt az energia sokkal produktívabb felhasználása is gyorsítja az intelligens villamosenergia-hálózatok fejlődését. 

A nemzetközi viszonylatban 52%-os támogatottsághoz képest a magyar válaszadóknak 67%-a gondolja úgy, hogy érdemes lenne a szomszédos országokkal újabb energiahálózati összeköttetéseket létesíteni a villamos energia határokon átnyúló szállítására.

Ipari energiahatékonyság-mérés

A nagy energiaigényű iparágak vállalatai a világ teljes energiafogyasztásának mintegy 33 százalékáért felelősek. Az energia kétharmadát mindössze hat feldolgozó iparág fogyasztja el: vas- és acél, olaj- és gáz, vegyi- és petrolkémiai, cellulóz- és papíripar, valamint a nemfém eredetű ásványi anyagok, és a színesfémek feldolgozásával foglalkozó iparágak. Ezen vállalatoknak mindössze 34%-a végez a teljes vállalatra kiterjedő energetikai értékelést.

 A nemzetközi és magyar válaszolók egyaránt 89%-a értett egyet azzal, hogy kötelező energetikai értékelést írnának elő a kiemelten energiaigényes iparágak számára. Az energetikai auditok célja, hogy azonosítsák, hogy az adott ipari létesítmény hol használ energiát, és hogy milyen energia-megtakarítási lehetőségek alkalmazhatók. 

87% szerint az auditot ki kellene terjeszteni a szintén kiemelten energiaigényes adatközpontok számára is. Az adatközpontok általában tizenötször több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, mint egy tipikus irodaház, de néhány esetben akár százszor energiaigényesebbek is lehetnek.

 Az összes megtermelt villamos energia 42%-át az ipar használja fel. Ennek 2/3-át a villamosmotorok fogyasztják. Ez a világ energiafogyasztásának 28%-át jelenti. A magyar válaszadók 79%-a úgy gondolja, hogy szigorúbb előírások lennének szükségesek a villamosmotorok hatékonyságának növelésére is Magyarországon.

Az e-mobilitás fejlesztése



A kisüzemi villamosenergia-termelés és az intelligens hálózatok megjelenése lehetővé teszi, hogy a háztartások fogyasztásában szerepet kapjon a megújuló energia. A globális energiafelhasználásban a közlekedés a hőfelhasználás után a második legnagyobb tényező. A közlekedés energiafelhasználásának eddigi fejlődési iránya nehezen fenntartható. Az elektromos járművek egyre nagyobb száma növeli a töltési megoldások iránti globális keresletet, köztük a hálózatot támogató magasan fejlett felügyeleti rendszerekét és szoftverekét. Elektromos autók használatával a közlekedésből adódó hazai CO2-kibocsátás nagyjából a felére és az üzemanyagköltség nagyjából harmadára csökkenthető. 

A nemzetközi felmérésben résztvevők 60%-ához képest itthon 67% gondolja úgy, hogy az elektromos autókhoz szükséges infrastruktúra kialakítását kormányzati forrásokkal lehetne támogatni. Hosszú távon az e-mobilitás hozzájárulhat a magyar energiarendszer hatékonyságának növeléséhez is. Az e-mobilitás fejlődése jelentős beruházásokat igényelhet a hazai rendszerben, az elektromos autók használói és az infrastruktúrát biztosító szereplők együttműködésére van szükség.

Forrás: ZIP

Új lakossági energiahatékonysági pályázatról

Az NFM legfrissebb lakossági energiahatékonysági pályázata 830 millió forintot kínál társasházi felújításokra. A feltételek jók, az összes elérhető forrás az igényeknek alig fél ezrelékét elégíti majd ki. A többiek reménykedhetnek a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer forrásaiban, illetve egy Nemzeti Energiahatékonysági Alapban – olvasható a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közleményében.

A tárca által július 12-én kiírt pályázat társasházak energiahatékonysági felújítására, fűtéskorszerűsítésére és a megújuló energiaforrás-felhasználásuk növelésére szolgál. A rendelkezésre álló támogatás 830 millió Ft, amelyből félmillió lakásonkénti támogatási értékkel számolva kb. 1500 lakás felújítási finanszírozható, 50-60%-os utófinanszírozásos állami támogatással. A pályázatok augusztus 15-től adhatók be.

Az Energiaklub felmérései szerint kb. 1 millió magyar háztartás tervez energiahatékonysági felújítást, ezeknek 0,04%-a részesül támogatásban ezzel a pályázattal. Ha minden évben csak ennyi forrás jut a lakossági energiahatékonysági beruházásokra, akkor 660 évig tartana, amíg minden ma felújításra váró lakásra sor kerül.

„Üdvözöljük, hogy a kiírás ösztönzi a nagyobb hatékonyságú, komplex felújításokat, és dicséretes, hogy szakértői, tervezői díjak is finanszírozhatók.” mondta dr. Bart István a MEHI ügyvezető igazgatója, „A kiírásra szánt összeg elenyésző az emberek által remélt összegekhez képest. Milliók számítanak a felújítási állami támogatásokra és éppen ezek reményében sokszor kivárnak a beruházásokkal. Ha a Kormány tényleg csak ennyi pénzt szán a lakossági beruházások támogatására, jó lenne előre közölni az emberekkel hogy a támogatásban bízók 99,96%-a idén sem kap egy fillért sem.”

A hiányzó forrásokat hatékonyan egészíthetné ki az idei költségvetésben 5,2 Mrd Ft-tal szereplő Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR), amelyet az éghajlatváltozás elleni harc – így például az energiahatékonysági beruházások – finanszírozására kell fordítani. A ZFR-rel kapcsolatban az NFM még 2013 februárjában azt a tájékoztatást adta, hogy az arról szóló jogszabály elkészítése folyamatban van, de azóta erre még nem került sor.

A támogatott felújítások száma tovább bővíthető lenne, ha a forrásokat nem vissza nem térítendő támogatások formájában biztosítanák, hanem létrehoznák a Nemzeti Energiahatékonysági Alapot, amelybe magyar állami források mellett uniós és banki forrásokat is be lehetne vonni. Az Alap kedvezményes önrész nélküli hiteleket nyújthatna a lakossági energiahatékonysági felújításokra. Ilyen alap Szlovákiában, Bulgáriában és a balti államokban már évek óta működik.

Forrás: ZIP

5-10 százalékos energia-megtakarítást is hozhatnak az okos mérők

A nyugat-európai kísérleti projektek tapasztalatai szerint az okos mérőórák alkalmazásával a háztartások villamosenergia-fogyasztásukat akár 5-10 százalékkal is mérsékelhetik. Ez a költségek akár 3,5-5 százalékos lefaragását is jelentheti a fogyasztási szokásoktól függően.

A fogyasztói rezsicsökkentés kulcsa az, hogy a felhasználó felismerje, igenis képes alakítani a fogyasztási szokásain. Az okos mérőóra ugyanakkor nem csodaszer, de egy megfelelő eszköz arra, hogy a tudatos energiahasználatra fogékony háztartások csökkentsék fogyasztásukat, ezáltal mérsékelve költségeiket és környezeti lábnyomukat – vallják az Okos jövő Innovációs Klaszter szakértői.

„A megtakarítást nem mással érték el a fogyasztók, mint azzal, hogy az intelligens mérőórák által kijelzett fogyasztási és költségadatokhoz igazították energiahasználati szokásaikat. Ez alapvetően csak odafigyelés és hozzáállás kérdése. A mérőórák ehhez extra ösztönzőt biztosítottak” – mutat rá Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke, a MAVIR vezérigazgatója. Sok esetben a háztartások a tesztidőszak lejártát követően is ragaszkodtak az intelligens mérőórákhoz, ami az elnök szerint mindenképpen az okos mérőórák sikerét jelzi.

„Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy a megtakarítás legnagyobb részét a csúcsidőszaki fogyasztás visszafogása generálta, de jelentős megtakarítást mutattak fel a háztartások a völgyidőszakban is” – emeli ki Bertalan Zsolt. Az intelligens energetikai megoldások kapcsán integrátori szerepet betöltő klaszter elnöke szerint ez a tendencia mindenképpen az okos energetikai megoldások felé tereli az iparágat.

Forrás: ZIP

Elindult a biogázüzem

2,9 milliárdos beruházással épült meg Tatabányán a biogázüzem, melynek megvalósítására közel egymilliárd forintos támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv uniós pályázatán a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, és az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. A próbaüzem megkezdésével egybekötött ünnepélyes megnyitón Schmidt Csaba polgármester mellett, Helmut Burger, az AVE Energie AG Oberösterreich Umwelt GmbH ügyvezetője, Hartdégen Gergely, az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Pongrácz Péter, a Biogáz Unió Zrt. vezérigazgatója vágta át a nemzeti színű szalagot, ezzel hivatalosan is megkezdődött a próbaüzem.

Egy hosszú előkészítő folyamat előzte meg a gyors megvalósulást – hallhattuk Schmidt Csaba köszöntő szavait a Biogázüzem átadó ünnepségén, ahol a városvezető kiemelte: Tatabánya önkormányzatának célkitűzése – összhangban a hazai és az EU-s energiapolitikával – a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. Ennek feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása. Ehhez tökéletesen idomul ez a módszer – mondta Schmidt Csaba – ugyanis a biogázüzem működése során a térségben keletkező mezőgazdasági, feldolgozóipari melléktermékekből, és a kommunális szennyvíziszapból állít elő biogázt, majd abból villamosenergiát – tudtuk meg a városvezetőtől. A polgármester beszélt arról is, hogy az üzem célja a keletkező hő minél optimálisabb mennyiségének, valamint a keletkező végtermék lehetséges hasznosítása. A zárt rendszerű, szaghatást nem eredményező módszer minden szempontból a lakosság érdekeit szolgálja. Helmut Burger, az AVE Energie AG Oberösterreich Umwelt GmbH ügyvezetője köszöntőjében a hulladékgazdálkodás új kihívásairól beszélt, melynek értelmében a keletkező hulladékot nem csak tárolni, hanem újrahasznosítani is képesnek kell lenni, és ennek a tatabányai biogáz üzem maximálisan eleget tud tenni – hangsúlyozta Helmut Burger. Tatabánya minden lakosa büszke lehet a most induló, természettel összhangban működő biogázüzemre – fogalmazott Hartdégen Gergely az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. ügyvezető igazgatója. A próbaüzemet követően, 2014 januárjától évente közel 100 ezer tonna melléktermék hasznosítása válik lehetővé. A 8 fő részére állandó munkalehetőséget biztosító biogázüzem működésével csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ily módon is hozzájárulva a klímavédelmi célkitűzésekhez.

Forrás: tatabanya.hu