A magyar energiahatékonysági politika a huszadik helyen

27 tagállam energiahatékonysági szabályozásait hasonlítja össze egy 2012-es nemzetközi felmérés, amely szerint Magyarország energiahatékonysági politikája a huszadik legjobb az EU-ban. A felmérésben megkérdezett hazai szakértők szerint a kormány inkább csak a jelszavak szintjén foglalkozik az energiahatékonysággal, de nem tesz komoly erőfeszítést az energiahatékonysági beruházások finanszírozására, és a mégoly szerény célkitűzések elérése sem biztosított – áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.

Az Energy Efficiency Watch Survey nevű felmérés hét EU-szintű energiahatékonysági szervezet összefogásában készült. A felmérésben 750 szakértő értékelte saját országának nemzeti energiahatékonysági politikáját, rámutatva a gyengeségekre, illetve a hiányosságokra. A kérdőív kiterjed mind a négy fő energiahatékonysági szektorra: a közlekedésre, az iparra, a lakás- illetve az állami szektorra.

A magyar szakértők formailag pozitívnak értékelik a kormány által kitűzött célokat, mert úgy vélik, hogy elméletben felismerik az energiahatékonyság fontosságát, azonban a stratégia megvalósulását nem igazán vélik felfedezni. Az energiahatékonyság legnagyobb akadályának a finanszírozás hiányát tartják: a lakossági lakásfelújításokkal lehetne a leghatékonyabban csökkenteni az energiafogyasztást. Probléma még az intézményrendszer megosztottsága: jelenleg az NFM felel az energiáért, az NGM az építőiparért, és a BM az energiahatékonysági standardokért. Az épület-energiahatékonysági standardok pedig jelentős lemaradásban vannak a szomszédos EU-tagokhoz képest.

A megkérdezettek 38%-a szerint semennyi, vagy csak nagyon kismértékű fejlődés történt 2007 óta. (Ez az arány az EU-ban csak Cipruson magasabb.). A válaszadók harmada szerint a jelenlegi eszközökkel hazánk nem fogja tudni teljesíteni a 2011 és 2016 közötti 9%-os végfogyasztói energiafogyasztás-csökkentési célt. Mindennek köszönhetően hazánk az európai uniós rangsorban csak a 20. helyen áll.

„A felmérés készítése óta voltak pozitív fejlemények, így például jelentős források jutottak a középületek felújítására” mondta dr. Bart István, a MEHI igazgatója, „de továbbra sem biztosított a lakossági energiahatékonysági beruházások megfelelő támogatása egy mindenki számára elérhető hitellel. Ilyen hitelek már Szlovákiában is elérhetők, itt az ideje, hogy hazánkban is legyenek ilyenek. A MEHI épp ezért javasolta a kormánynak egy Nemzeti Energiahatékonysági Alap létrehozását.”

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.