május 2013 hónap bejegyzései

Európai energia valóság = európai energiaválság

2013. május 21. kedd-2013. június 30. vasárnap

Az Európai Tanács május 22-én két éven belül második alkalommal szentel külön napot az európai energiapolitikák megvitatására. A tanácskozás főleg a versenyképesség és az energiapolitika különböző aspektusaira fókuszál. Sajnálatos módon, az élő környezet védelme és a fenntartható energiák kérdései csupán érintőlegesen kerülnek elő a vitában.

Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy május 15-én, az Európai Üzleti Csúcs alkalmából tartott beszédében rámutatott, hogy az Európai Unió jelenleg az egyetlen kontinens, amely energiaszükségletének nagy részét importból fedezi és az arány csak romlani fog a jövőben. 2035-re várhatóan a gáz- és kőolajfogyasztás 80 százalékát import nyersanyagokból kell fedeznünk. Ennek az energiafüggésnek az egyik következménye, hogy 2007 és 2012 között az ipar számára importált energiahordozók árai 27 százalékkal emelkedtek. Emiatt, az ipari gáz ára Európában négyszerese az amerikai áraknak. Az emelkedő energiaárak a termékek előállításának költségeiben, és így természetesen a termékek árában is megjelentek, kedvezőtlen hatást gyakorolva az európai termékek világpiaci versenyképességére.

Az Európai Bizottság a május 22-i vitához kíván hozzájárulni a múlt héten közzé tett közleményével, amely az energiapolitika előtt álló kihívások kérdéseit boncolgatja. A Nemzetközi Energia Ügynökség árindexe szerint 2007 és 2012 között reálértéken 37 százalékkal nőttek az ipari villamosenergia árak Európában, míg az USA-ban 4 százalékos csökkenést lehetett tapasztalni. A Bizottság közleménye arra is rámutat, hogy a magas energiaárak mögött gyakran tagállami döntések is megbújnak, mint például az energiaárak magas (22-50 százalék) adótartalma.

A Bizottság álláspontja szerint, Európa energiaszükségletének egy részét az import energiákból kell fedezni, ugyanakkor okosan kiépített infrastruktúrákkal kompetitív piacokat kell létrehozni. Mindezek mellett nagy hangsúlyt kell kapnia az innovációnak, valamint a konvencionális mellett a nem konvencionális energiaforrások felhasználásának is. A Bizottság közleménye külön aláhúzza, hogy 2013 első negyedévében a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó befektetések 25 százalékkal visszaestek az előző évhez képest.

A Bizottság szerint Európa jelenleg csak kis részét használja ki az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeknek. Ilyen lehetőség többek között a már elfogadott négy ökodizájn-rendelet, amelyek közül ha csak az egyiket alkalmaznák, Magyarország éves energiafogyasztásával egyenlő energiát lehetne megtakarítani.

Az európai erőforrások fenntartható módon történő felhasználásáért dolgozó, több mint 40 európai szervezetet tömörítő, úgynevezett Erőforrás Felhasználás Korlátozásártért Küzdő Európai Koalíció (Resource Cap Coalition-RCC) már több alkalommal felhívta az európai és a nemzeti döntéshozók figyelmét a szükséges változásokra. A koalíció integrált szemléletű javaslatot dolgozott ki, melynek célja csökkenteni a nem megújuló energiafogyasztást az Európai Unióban, és ezzel egyidejűleg segíteni a megújuló energiaforrásokra és a nagyobb hatékonyságra való fokozatos átállást. A javaslat szerint, a nem megújuló energiák felhasználására vonatkozó célértékeket fokozatosan csökkenteni kell addig, , amíg el nem érjük azt a szintet, amelyen már biztosítható megújuló forrásokból az EU, illetve tagországainak energiaigénye, igazodva ezzel a kontinens „energia-eltartóképességéhez”. Az átmeneti időszakra a szervezet különféle pénzügyi és gazdasági támogató mechanizmusokat javasol, ami ösztönzi az új energia-felhasználási modellre való átállást.

A nyilvános vitaindító anyagok, az Európai Tanács elnökének beszéde, és a Bizottság kapcsolódó közleménye mind azt sejtetik, hogy Európa még mindig nem fedezte fel azt a lehetőséget, hogy az innovációk és a jogi környezet megfelelő átalakításával energiafüggetlen közösséggé válhatna, amely rendkívül sok gazdasági előnyhöz juttathatná a közösséget. Úgy tűnik, a politikusok még mindig csupán „csővégi megoldásokkal” próbálják orvosolni Európa energia-problémáját, ami hosszútávon biztosan nem jelent megoldást.
Forrás: Greenfo/MTI/EnergiaInfó

Módosulnak az energetikai törvények

2013. május 21. kedd-2013. június 30. vasárnap

A jövőben a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok helyett az illetékes miniszter által rendeletbe foglalt műszaki követelmények lesznek az irányadók a pályázóknak – egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter pénteken terjesztett a parlament elé.

A zöld energiára, illetve a kapcsolt – hőt és villanyáramot is termelő – energiára jelenleg eredetigazolást lehet kiállítani. A villamosenergia-törvény módosítási tervezete – az uniós szabályozással összhangban – bevezeti a származási garanciát. A szolgáltató ezt köteles lesz átadni a fogyasztónak, aki nemcsak az áram ára, hanem annak ökologikus volta alapján is dönthet. A származási garancia azt közli, hogy a fogyasztott áram hányad része származik megújuló, illetve kapcsolt forrásból. A részleteket itt is kormányrendelet tartalmazza majd.

A törvényből egyúttal kikerül a biomasszából készült energia fogalma, miután az része lesz a megújuló forrásból származó villanyáramnak. Leghosszabban az atomenergia törvényt módosítja a javaslat, ez azonban közvetlenül az erőműveket és a tárolókat érinti. A javaslat a 2011-es uniós irányelvet vezeti át a magyar törvénybe, bár alapvető módosításra nincs szükség.

Bekerül a magyar törvénybe a három alapvető uniós alapelv, így annak kimondása, hogy az államok maguk felelnek a területükön keletkezett radioaktív hulladékért, a nemzeti atomprogramokat az állam köteles garantálni, illetve a felügyelő hatóságnak függetlennek kell lennie a radioaktív hulladék felhasználása terén érintett bármely szervtől. Ezek részleteit viszont a törvényjavaslat maga tartalmazza.

Kiegészítésként került be az atomtörvénybe az, hogy az atomerőműnek alkohol- és drogpolitikát kell kidolgoznia, és gondoskodnia kell annak az ellenőrzéséről.

Forrás: Greenfo/MTI/EnergiaInfó

15 tévhit és tény a szigetelésről

2013. május 21. kedd-2013. június 30. vasárnap

A Knauf Insulation közleményében felsorolja a szigeteléssel kapcsolatos téves elképzeléseket.

Energiahatékonysági fejlesztésekkel kapcsolatos tévhitek

Tévhit 1.: Az energetikai korszerűsítés azt jelenti, hogy megújuló energiát használok.
Ezzel szemben tény: Az, hogy energetikailag korszerű az ingatlan, azt jelenti, hogy jelentősen kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett, mint azelőtt. A megújuló erőforrások (pl. napkollektor) használata hasznos, de megtérülési ideje lényegesen hosszabb, mint az épület hőtartását segítő beruházásoké, így a szigetelésé.

Tévhit 2.: Minden energiahatékonysági beruházás egyformán megtérül.
Ezzel szemben tény: Előbb-utóbb valóban megtérülnek ezek a befektetések, hiszen minden energiahatékonysági beruházás csökkenti az épület energiafogyasztását. A megtérülési idő azonban korántsem egyezik: bizonyos beruházások, mint a megfelelő szigetelés vagy egy komplex felújítás akár 2-4 év alatt is megtérülhet a tulajdonosnak, míg az ablakcsere önmagában kb. 19, napelemes rendszer kb. 8 év, a napkollektor pedig kb. 10, sőt, akár 20 év alatt hozza vissza az árát.

Komplex felújítással kapcsolatos tévhitek

Tévhit 3.: Ha megfelelően megtervezik a felújítást, biztos, hogy elérjük a kívánt energia-megtakarítást.
Ezzel szemben tény: A tervezésnél optimális szigetelést a kivitelezés során a költségcsökkentés miatt gyakran gyengébb hatásfokú anyagra cserélik ki vagy silányabb minőségben helyezik fel és az épületszerkezet hibái is kritikus fontosságúak lehetnek a felújítás hatását tekintve. Hiába tervez be jó minőségű szigetelőanyagot a szakember, ha a tervezett építési vagy felújítási költségek túllépése miatt a megrendelő alacsonyabb árfekvésű vagy rosszabb minőségű szigetelést választ. Ennek később az épület tervezett energiafogyasztása látja kárát, mely azonban nem feltétlenül látszik a lakcímke igazoláson.

Tévhit 4.: Mindig a szigeteléssel kell kezdeni az épület felújítását.

Ezzel szemben tény: Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni, általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni nyílászárók szigetelésével vagy cseréjével, illetve épületszigeteléssel. Ahol viszont nyílt égésterű kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak akkor, ha valami légtechnikai megoldást is alkalmaznak, mert a rosszul elvégzett ablakcsere szakértők szerint életveszélyes lehet.

Tévhit 5.: A nyílászáró csere és a szigetelés csak együtt valósítható meg.
Ezzel szemben tény: Ablakot úgy is lehet cserélni, hogy a régi tok bent marad; így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor előbb kell végrehajtani az ablakcserét, és ehhez lehet majd igazítani a hőszigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, hőhíd alakulhat ki, elindul a penészedés.

Szigeteléssel kapcsolatos tévhitek

Tévhit 6.: Mindegy, hogy a ház melyik részével kezdem a szigetelést.
Ezzel szemben tény: A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ezt szakemberek hőkamerával könnyen fel tudják térképezni, és tanácsot adni arról, a homlokzatot, falakat vagy tetőteret, lábazatot kell elsősorban szigetelni.

Tévhit 7.: Szigeteléssel csak 1 szinttel javítom a házam energetikai besorolását.
Ezzel szemben tény: A Knauf Insulation szakemberei és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os energiamegtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat.

Tévhit 8.: Alapanyag vásárlásánál elsősorban a szigetelés vastagságát kell nézni.

Ezzel szemben tény: A szigetelőanyag R-értéke, vagyis a hővezetési ellenállás sokkal jobban mutatja az anyag minőségét, hőtartó képességét, mint a vastagság. A hővezetési ellenállás jele: R, mértékegysége m²K/W (azaz: négyzetméter*Kelvin/Watt). A szigetelés vastagságával arányosan, az R-érték minél nagyobb, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége.

Tévhit 9.: Nem számít, milyen típusú szigetelőanyagot helyezünk fel az ingatlan különböző felületeire, nyugodtan vehetjük az éppen akciósat.
Ezzel szemben tény: A szigetelésnél alapszabály: megfelelő anyagot a megfelelő helyre kell felhelyezni. Az üveggyapot-szigetelést lakossági felhasználásnál a családi házak és középületek magastetőinek és belső válaszfalainak szigetelésére javasolják. Az ECOSE® technológiával készült üveggyapot-szigetelés magastető, belső válaszfalak, födém és álmennyezet szigeteléséhez alkalmazható. A kőzetgyapot-szigetelést külső homlokzati szigetelésként ajánlják. A Heraklith fagyapotszigetelés-rendszerben hangszigetelésre is kiváló, alkalmazását pedig belső válaszfalak, homlokzat, alulról hűlő födémek területére javasolják.

Tévhit 10.: Ha külön-külön összeválogatom a szigetelés kellékeit – szigetelés, ragasztó – akkor jövök ki a legolcsóbban.
Ezzel szemben tény: A szigetelés kivitelezésénél is ajánlott rendszerben gondolkodni, hiszen a gyártók úgy fejlesztik ki termékeiket, hogy azok tökéletesen kiegészítsék egymást, így rendszerben alkalmazva a leghatékonyabbak. Mivel ezek többsége nem általános sztenderd alapján készül, egyes termékek minősége vagy összetétele eltérhet egymástól, ezért a pontos kivitelezéshez ajánlott ugyanannak a gyártónak a termékeiben, rendszerben gondolkodni.

Tévhit 11.: Nem éri meg hitelből szigetelni.
Ezzel szemben tény: Szigetelést még hitelből is megéri megvalósítani. A hitel ugyanis, a szigeteléssel elérhető akár 30-40%-os energiamegtakarítás mellett gyakorlatilag önfinanszírozó.

Tévhit 12.: A polisztirol-szigetelés nem éghető.
Ezzel szemben tény: A polisztirol-szigetelés közvetlen, nyílt láng hatására lángra kap, „B” tűzvédelmi besorolású (éghető). Ezzel szemben a kőzet- és üveggyapot-szigetelések természetes módon tűzállóak, és „A” tűzvédelmi besorolásúak (nem éghető).

Tévhit 13.: A polisztirol-szigetelés olcsóbb, mint a kőzetgyapot, ezért az alkalmazás helyétől függetlenül inkább ezt éri meg választani.

Ezzel szemben tény: Az alapanyag ára kőzetgyapot szigetelés esetében valóban nagyobb, mint a polisztirolé, az elkészült szigetelésrendszerek árstruktúrájában (szigetelés, üveggyapot-háló, ragasztó, vakolatrendszer és a kivitelezés munkadíjában) azonban mindössze 25-30% különbség van a polisztirol és kőzetgyapot szigetelésrendszerek között. Mivel az árkülönbség nem jelentős, a szakemberek elsődlegesen a „megfelelő szigetelést a megfelelő helyre” elvet javasolják a beruházásnál. Magas házak külső szigetelésére például tűzvédelmi szempontból kőzetgyapot a javasolt szigetelőanyag.

Tévhit 14.: Nehezen hozzáférhető helyeket nem lehet szigetelni.
Ezzel szemben tény: Éppen e probléma kiküszöbölésére vezették be szakemberek Magyarországon is a fújható üveggyapotot (Supafil), amivel a legkisebb réseket és a nehezen hozzáférhető helyeket is ki lehet tölteni. A szigetelőanyagnak ez a típusa nem tartalmaz kötőanyagot, csupán a természetes alapanyagot dolgozzák fel fehér, hópihehatású szigeteléssé.

Tévhit 15.: A üveggyapot-szigetelés színe sárga.
Ezzel szemben tény: Az üveggyapot-szigetelésnek ma sárga és barna változata egyaránt elérhető, a színek közötti különbséget a kötőanyag okozza. A tévhittel ellentétben a sárga üveggyapot színét a különböző vegyi anyagok adják, míg a formaldehid-mentes kötőanyaggal, ún. ECOSE® technológiával készülő szigetelőanyag barna színű. A nem szúrós, nem porzó, puha üveggyapot-szigetelés
szálainak összekötésére növényi alapú terméket használnak kötőanyagként, így az mentes minden kemikáliától: nem tartalmaz hozzáadott szintetikus színezőanyagot vagy festéket, ezáltal javítja az ezzel az anyaggal szigetelt ingatlanok belső levegőjének minőségét.
forrás: zipmagazin.hu

Felmérés a fotovoltaikus napenergia-hasznosításról

2013. május 21. kedd-2013. június 30. vasárnap

A GTM Research piackutató intézet felmérése szerint a Schneider Electric a fotovoltaikus inverterek három vezető gyártója közé tartozik. A The Global PV Inverter Landscape 2013 (A napenergia-inverterek globális helyzete 2013-ban) című tanulmány eredménye fontos elismerése a Schneider Electric napenergia-inverter piacon betöltött vezető szerepének.

A vállalat pozíciója a szakosodott invertergyártók között tükrözi a napelem-ágazatban végbemenő változásokat – tájékoztat közleményében a cég. A napenergia-piac új szakaszában a vállalat által biztosított stabil jövedelmezőség, a globális jelenlét, valamint a versenyképes és megbízható megoldások jelentik az energia-átalakítási választásokat befolyásoló fő tényezőket. Ilyen például egyedülálló újítása, a helyi igényekre szabott PV Box készülék is, amely akár 98,9%-os hatékonyságot biztosít.

A GTM Research kutatása felhívja a figyelmet arra, hogy a bizonytalan és átalakuló gazdasági környezet miatt a napelem-ágazatban egyre erősödnek az aggodalmak a berendezések hosszú távú elérhetőségét illetően. Nem minden napenergiával foglalkozó vállalat garantálja, hogy a napelemes berendezések több mint 20 éves élettartama alatt folyamatosan rendelkezésre álljanak az alkatrészek, a szervizszolgáltatás és a műszaki támogatás. Így a hosszú távú biztonságot, a megbízható tervezést, a hatékony gyártási folyamatot és az egyszerűen integrált megoldáscsomagokat kínáló beszállítók szerepe kiemelkedő jelentőséggel bír. Továbbá a kivitelezési és a helyszíni karbantartási képességek új területeken történő fejlesztése is elengedhetetlen napjaink globális napenergia-piacán. Szintén kulcsfontosságú az átfogó termékkínálat, amely a villamos, illetve a felügyeleti és vezérlőrendszerek egészére kiterjed, és világszerte a legkülönbözőbb környezeti viszonyok között alkalmazható.
forrás: zipmagazin.hu

Elkészültek a tatabányai biogázüzem fermentorai

2013. május 21. kedd-2013. június 30. vasárnap

Bár a márciusi, rendkívüli időjárás majdnem egy hónapig akadályozta a munkálatokat, várhatóan a terveknek megfelelően 2013 júliusára elkészül Tatabányán a biogázüzem. Az AVE Tatabánya közleménye szerint a beruházás megvalósításához közel egymilliárd forintos támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv uniós pályázatán a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, az AVE Tatabánya Zrt. és az AVE Magyarország Kft. közös projekttársasága, az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. 

Az építkezést Schmidt Csaba, Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere és dr. Sámuel Emese vagyonhasznosítási irodavezető is megtekintette.

„Ez az igen jelentős beruházás a város megújuló energia iránti elkötelezettségét jelzi. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata büszke arra, hogy elsőként az országban tulajdonosnak mondhatja magát egy zöld energiát előállító társaságban” – ezt a biogázüzem tavaly szeptemberi alapkőletételi ünnepségén fogalmazta meg Schmidt Csaba polgármester, aki csütörtökön dr. Sámuel Emese vagyonhasznosítási irodavezetővel Hartdégen Gergely, az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. ügyvezető igazgatójának kalauzolásában tekintette meg a munkálatokat. 

A bejárás során elhangzott, hogy a márciusi rendkívüli időjárás majdnem egy hónapig akadályozta a munkálatokat, ám a generálkivitelező Biogáz Unió Zrt. képviselői úgy vélik, hogy behozható a lemaradás és tartható az eredeti terv, mely szerint ez év júliusára elkészül az üzem. A talajviszonyok okozta nehézségeket is sikerült kezelni. Mára lezárultak a fermentorok, azaz erjesztő tartályok betonmunkálatai, jelenleg a fóliafedésük zajlik. A viziközművek lefektetése után az irodaépület is elkészült. A gázmotoroknak helyet biztosító üzemépület szigetelése és a technológiai vezetékek fektetése is folyamatban van. Már kialakították az utak lavírsíkját, tehát hamarosan kezdődhet az útalapok elhelyezése. Hartdégen Gergely arról is tájékoztatta a polgármestert, hogy a nagyobb beszállítókkal már a megállapodásokat is megkötötték.

Az üzem a térségben keletkező mezőgazdasági, feldolgozóipari melléktermékekből, kommunális szennyvíziszapból és a szükséges mennyiségű silókukoricából gondoskodik majd biogáz előállításáról, abból villamosenergia termeléséről, s az így keletkező hő minél optimálisabb mennyiségének hasznosításáról.

A zártrendszerű, szaghatást nem eredményező létesítményben 2014 januárjától évente közel 100 ezer tonna melléktermék hasznosítása válik lehetővé, ezzel majdnem 13 ezer MWh zöld villamosenergia termelése és országos hálózatra juttatása.
forrás: zipmagazin.hu

Decentralizált energiatermelés

2013. május 21. kedd-2013. június 30. vasárnap

A magas hőigényű vállalkozásoknak nem feltétlenül éri meg megawattonként 30-60 millió forintért kiépíteni saját energiatermelő rendszerüket, sok esetben érdemesebb körülnézniük a már működő helyi lehetőségek között – vallják az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. szakértői. 

Az idén 100 éves Győri Erőmű jó példája annak, hogy a megfelelően karbantartott és fejlesztett erőművek is képesek költséghatékonyan kielégíteni a modern kor ipari energiaigényeit. Ugyanakkor a húsz év alatt tizedére visszaeső ipari hőigény az erőműveket is kihívás elé állítja.

„Egy megawattnyi saját hőtermelő kapacitás kiépítése konstrukciótól és a választott technológiától függően 30-60 millió forintba is kerülhet a vállalatoknak. Ennél jelentősen gazdaságosabb a külső erőművek bevonása az ellátásba ott, ahol a feltételek adottak” – mutat rá Ifj. Chikán Attila, a Győri Erőmű tulajdonosa, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. A költségek mellett a szükséges engedélyek beszerzése, valamint az üzemeltetés és karbantartás későbbi költségei is egyre inkább abba az irányba terelik a vállalkozásokat, hogy a környezetükben gazdaságosan elérhető, már működő megoldásokat is felmérjék.

Az ipari üzemeket – amellett, hogy sok esetben profiljukba is nehezen illeszthető be az energiatermelési tevékenység – az ellátásbiztonság generálta túlbiztosítási igény is egyre inkább a már üzemelő egységek felé tereli. „Ahhoz, hogy egy esetleges üzemzavar ne okozza a termelés teljes leállását, legalább két külön berendezésre van szükség. Emellett biztosítani kell azt is, hogy az eredeti igényeket 40-60 százalékban kielégíteni képes tartalék rendszer folyamatosan rendelkezésre álljon. Ez jelentős költségnövekedést okoz” – mutat rá a vezérigazgató az ellátásbiztonsági igényekből adódó következményekre.

Ugyanakkor az erőműveknek is egyre jobban meg kell küzdeniük a partnerekért. Az energiahatékony termelési és üzemeltetési technológiák térnyerésével egyre csökken az ipari üzemek hőigénye, ami a meglévő kapacitások teljes kihasználására való törekvés miatt több partner bevonását teszi szükségessé. Az 1990-ben regisztrált ipari hőenergiaértékesítés – 42.670 terrajoule – húsz év alatt a tizedére – 4540 terrajoule – esett vissza. Eközben a hőoldali ipari csúcskapacitási igények 3961 megawattról 1261 megawattra csökkentek.

forrás: zipmagazin.hu

Elkészült az ökogazdálkodási akcióterv tervezete

2013. május 21. kedd-2013. június 30. vasárnap

Tervezetben már elkészült a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ökogazdálkodási akcióterve, amelyet várhatóan június elején társadalmi vitára bocsátanak – mondta a VM parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. 

Tóth Katalin azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy pénteken a Hold utcai piacon járt, ahol a Kossuth tér átépítése miatt átmenetileg a biogazdálkodókat is felvonultató Vidék Mustrát is tartják.

Elmondta, Magyarországon jelenleg mintegy 124 ezer hektáron folyik ökológiai gazdálkodás. A terület 80 százalékát már átminősítették ökológiai gazdálkodásra alkalmas területté, a fennmaradó hányad átminősítése folyamatban van.

A minisztérium tervei szerint néhány év múlva az ökológiai gazdálkodásra alkalmas terület Magyarországon elérheti a 300 ezer hektárt. Tóth Katalin kiemelte, a magyar minősítő szervezetek tevékenységének elismerése is, hogy a magyar biotermékeket jól el lehet adni külföldön, főként Nyugat-Európában, ahol csak a jó minőségű bioáru értékesíthető.

A biotermékek nagy része exportra kerül, azon a gyakorlaton azonban mindenképpen változtatni kell, hogy ennek 80-85 százaléka alapanyagként kerül külföldre – hangsúlyozta. A feldolgozottsági fokot kell növelni ezen a területen annak érdekében, hogy a hozzáadott értékkel teremtett haszon minél nagyobb hányadban Magyarországon maradhasson.

A vidékfejlesztési tárca a most elkészült ökogazdálkodási akcióterv tervezetének társadalmi vitája során nemcsak a gazdálkodók, a szakmai és civil szervezetek, valamint a fogyasztók véleményét szeretné kikérni, hanem ösztönzést is kíván adni az ökogazdálkodás eddiginél szélesebb körű elterjesztésének és a biotermékek fogyasztásának.

Növelni szeretnék a termelői és fogyasztói tudatosságot, továbbá a termelők összefogását, valamint segíteni kívánják a fogyasztói, termelői hálózatok létrehozását. Emellett meg kívánják erősíteni az ökológiai gazdálkodást segítő kutatási hátteret is azért, hogy a termelés folyamatosan fejleszthető legyen ezen a területen – sorolta a helyettes államtitkár.

A Vidék Mustrán tett látogatása azt célozta – mondta -, hogy a szaktárca segítse a biogazdálkodók marketingtevékenységét és áruik piacra juttatását. Egyben fel kívánta hívni a vásárlók figyelmét arra is, hogy az egészséges, szermaradványmentes alapanyagokból előállított termékek fogyasztása nemcsak az egészségvédelmet, hanem egyúttal a környezet és természet védelmét is szolgálja. Ezért a mustrán két-három hetenként a minisztérium támogatásával mutatnak be egy-egy biogazdálkodással foglalkozó vállalkozást, gazdát annak érdekében, hogy a vásárlók jobban megismerhessék termékeiket.
forrás: zipmagazin.hu

Meghívó

2013. május 29. szerda
10:00

Tisztelettel meghívjuk az Energia-Hatékony Önkormányzatok Szövetségének közgyűlésére, amelynek időpontja: 2013. május 29. 10.00 óra.
Helyszín: Polgármesteri Hivatal Tatabánya, Nagy Tanácsterem
2800 Tatabánya, Fő tér 6.
Napirendi pontok:
1)    A 2012. év lezárása:
a.) Felügyelő Bizottsági jelentés ismertetése, elfogadása
b.) A számviteli törvény szerinti beszámoló ismertetése és jóváhagyása,
c.) Közhasznúsági melléklet ismertetése, elfogadása.
d.) Szakmai beszámoló
1)    2013. évi költségvetési terv ismertetése, jóváhagyása, 2013 évi tagdíj elfogadása.
2)    Alapító Okirat módosítása
3)    Szabályzatok ismertetése,  jóváhagyása
4)    Egyéb

A közgyűlés nyilvános. Az alapító és a csatlakozott tagok szavazati joggal, a meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.

Schmidt Csaba                                                                        Moskovics Krisztina
elnök sk.                                                                           ügyvezető titkár sk.