február 2013 hónap bejegyzései

XVI. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelés Konferencia

Időpont: 2013. március 20-21.
Helyszín:
Ramada Hotel & Resort Lake Balaton, Balatonalmádi
Szervező: Magyar Kapcsolt Energia Társaság
További információ:
tel.: +36-1-382-4740; +36-1-382-4836; e-mail: mket@erbe.hu; web: www.mket.hu

Klímaváltozás Energiatudatosság Energiahatékonyság – VIII. Nemzetközi Konferencia

Időpont: 2013. március 7-8.
Helyszín
: Hotel Azúr, Siófok
Szervező: Energetikai Szakkollégium, Association of Energy Engineers Magyar Tagozata, Ener-giagazdálkodási Tudományos Egyesület, Congress Kft.
További információ: tel.: +36-1-212-0056; fax: +36-1-356-6581; e-mail: klenen@congress.hu; web: www.klenen.org

Napelemes rendszerek tervezése, létesítése és üzemeltetése – tanfolyam

Időpont: 2013. március 5-7.
Helyszín: Óbudai Egyetem (1034 Budapest, Bécsi út 94.)
Szervező: EMOSZ, Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Elektro INTALLATEUR, MEE
További információ: tel.: 1/296-0065; fax: +36-1-296-0064; e-mail: emosz@emosz.hu; web: www.emosz.hu

Elfogytak a KEOP források

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség alig két nappal a pályázati ablak megnyitása után felfüggesztette a KEOP energiahatékonysági pályázatait, mert elfogytak a források.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (MEHI) közleménye szerint legközelebb megnyíló pályázat a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR) lesz 5,2 Mrd Ft-tal, amelyről elvileg már készül a végrehajtási rendelet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Ezeken túl jóváhagytak még 4,5 Mrd Ft-ot a ZBR-ből már évek óta ki nem fizetett Panel II-es energiahatékonysági pályázatokra.

Több mint egy év várakozás után, február 11-én nyíltak meg a KEOP energiahatékonysági pályázatai, összesen 34 Mrd Ft értékben. A forrásokra jórészt költségvetési szervek, kisebb részben vállalkozások pályázhattak, tisztán energiahatékonysági, vagy megújulókkal kombinált energiahatékonysági beruházásokkal. Az érdeklődés akkora volt, hogy a pályázatok befogadását két nap múlva fel kellett függeszteni.
„Most újrakezdődik az állami támogatásokat övező szokásos várakozási időszak” mondta dr. Bart István, a MEHI igazgatója. Bart szerint „Óriási az igény az energetikai felújítások állami támogatására. Egyre több cég és magánember tervez felújítást, de elégséges források hiányában ezeknek a beruházásoknak csak a töredéke valósul meg. Pedig az energiahatékonysági beruházások támogatása a gazdaságfejlesztés legjobb módja: munkahelyeket teremt, gazdagodik általa a költségvetés és csökkenti az ország energiafüggőségét is
Az igények egy részét kielégítheti az idei költségvetésben 5,2 Mrd Ft-tal szereplő Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR), amelyet az éghajlatváltozás elleni harc – így például az energiahatékonysági beruházások – finanszírozására fordítják. Az NFM tájékoztatása szerint a ZFR-ről szóló jogszabály elkészítése folyamatban van, és azt társadalmi egyeztetésre bocsátják majd.
A Kormány ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy a ZBR Panel II.  programjában 2010 előtt befogadott, de forráshiány miatt nem támogatott (panel-felújítási) programokra további 4,5 Mrd Ft-ot biztosít a 2012-es szén-dioxid kvóta-eladásokból.[1]
A KEOP forrásokkal együtt összesen több mint 60 Mrd Ft jut energiahatékonysági és megújulós programokra. Ez az összeg bár jelentősen magasabb, mint a tavalyi, azonban még mindig bőven elmarad az igényektől. Különösen nagy a hiány lakossági energiahatékonysági programokban, ugyanis a KEOP források erre a célra jelenleg nem fordíthatók.

Forrás:greenfo.hu

Kilábalás a válságból megújuló energiaforrásokkal

A WWF a napokban adta ki az EU dekarbonizációs folyamatát támogató jelentését „Putting the EU on Track for 100% Renewable Energy” címen. A dokumentum arról szól, hogy 2030-ra Európának hol kellene tartania ahhoz, hogy 2050-re megvalósulhasson a 100%-ban megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaság – olvasható a WWF Magyarország közleményében.

Egyre nagyobb a vita arról, hogy a jelenlegi EU klíma- és energiacsomagot (2020-ig 20% megújuló energia, 20% fogyasztáscsökkentés és 20% hatékonyságnövelés) milyen intézkedéseknek kellene követnie 2020 után. A WWF jelentése ehhez próbál mankót nyújtani. A bemutatott anyag szerint az Európai Unió legalább harmadával tudná csökkenteni energiafogyasztását, és a megmaradó igény több mint felét lenne képes megújulókból fedezni 2030-ra. A klíma- és energiapolitika intézkedése-inek e célok elérését kellene segíteniük. Ezzel az EU üvegházhatású gázkibocsátása a felére csök-kenne.

Az európai gazdaságok továbbra is azért küzdenek, hogy kilábalhassanak a válságból. E harcban a megújuló energiaforrások és az energiatakarékosság mentőövek lehetnek. Tíz európai állampolgárból nyolc egyetért azzal, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem lendületet adhat a gazdaságnak és képes új állásokat létrehozni. Az európaiak 70%-a gondolja úgy, hogy a megújuló energiába történő befektetéseknek prioritást kellene élvezniük az elkövetkező 30 évben az egyéb, olyan alternatív energiaforrásokkal szemben, mint például a palagáz vagy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS).

„Fontos lenne a 20-20-20-as klíma- és energiacélok továbbfejlesztése egy ambiciózus, 2020 utáni intézkedéscsomag kialakításával, mert ezzel mindenki nyerne. Mindez nem csak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez, például a hatalmas egészségügyi és környezeti költségek csökkentéséhez járulna hozzá, de kb. 5 millió új munkahelyet is létrehozna, jelentősen fellendítve ezzel a gazdaságot” -véli Benkő Dániel, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás Programjának projektvezetője.

Sajnos Magyarország egyelőre komoly elmaradásban van, még a 2020-as cél (14,65% megújuló) elérése sem tűnik reálisnak. Továbbra sincs új megújuló energia támogatási rendszer, holott erre már több korábbi határidő is volt, emiatt pedig nem történnek meg a szükséges beruházások. A Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCST) felülvizsgálata most kezdődik, ami hamarosan elhozhatja a vállalások felülvizsgálatát, gyengítését.
Ahhoz, hogy hazánk és Európa is a megfelelő irányba haladjon, komoly erőfeszítésekre és erős po-litikai akaratra is szükség van. Kulcsfontosságú, hogy az országok időben fogadjanak el egy 2020 utánra érvényes ambiciózus és kötelező érvényű csomagot, mely megfelelő célokat tűz ki az ener-giahatékonyság, a megújuló energiaforrások és kibocsátás csökkentés területein.
„El kell döntenünk, hogy milyen irányba szeretnénk fejleszteni az energiapolitikát 2020 után, mert csak így biztosítható, hogy ne pazaroljuk el a meglévő erőforrásainkat”- tette hozzá Benkő Dániel. A WWF jelentése rávilágít, hogy jelenleg még kiaknázatlan lehetőség rejlik az energiafelhasználás csökkentésében, valamint a megújuló energiaforrások teljes körű kihasználásában, ami olcsóbb és biztonságos energiát nyújtana. Mindezeket figyelembe véve egy 100%-ban megújuló energiaforrás-okon alapuló európai energiagazdálkodás igenis elérhető 2050-re.

Forrás:greenfo.hu

Kötelező lesz szelektíven gyűjteni a szemetet?

Differenciált díjazást vezetne be az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a közszolgáltatók által a lakosságtól begyűjtött szelektált hulladék után annak érdekében, hogy – az ettől az évtől javuló eredmények ellenére – tovább növekedjen a nemzetközi összehasonlításban ma még rossznak számító hazai gyűjtési és hasznosítási arány.

Javítana a fejlett hulladékgazdálkodással rendelkező országokhoz képest rossz magyarországi szelektívhulladék-gyűjtési és hasznosítási arányon a területet 2012-től koordináló Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A kommunikációs kampányok mellett, a számos fejlesztési terv közé tartozik, hogy az OHÜ hatékonyabb szelektívhulladék-gyűjtési lehetőségeket, illetve ösztönzőket teremtsen – fogalmazott a Napi Gazdaságnak Török Szabolcs, az ügynökség szóvivője. Ennek érdekében az OHÜ – a közszolgáltató partnerek bevonásával – többek között azon dolgozik, hogy differenciált díjazást vezessen be, vagyis a közszolgáltatók által a lakosságtól begyűjtött szelektívhulladék tömege után különböző indikátorok – például a szolgáltatási terület népsűrűsége, a begyűjtés módja – alapján más és más díjat fizessen partnereinek. E konstrukció kialakításának célja, hogy a nehezebb feltételek mellett tevékenykedő közszolgáltatók ösztönzése növekedjen, ugyanakkor nem csökkenne az eddig és ezután is jól teljesítők érdekeltsége.
A gyenge gyűjtési és hasznosítási arány oka részben az, hogy az ideit megelőző években nem volt egységes a szelektív hulladékgyűjtés kommunikációja, valamint a jó néhány éve itthon is megjelent lakossági szelektívhulladék-gyűjtési lehetőség bevezetése nem egységes koncepció és eszközrendszer szerint történt.
Magyarországon ettől az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft-vel (OHÜ) partneri szerződésben lévő közszolgáltatók tevékenységi körzeteiben összesen mintegy 9,1 millió lakosnak van lehetősége szelektíven gyűjteni a hulladékot (2011-ben ez a szám körülbelül 8,3 millió lakos volt), ám országos átlagban csak 1,1 millióra tehető azoknak a száma, akik tudatosan és rendszeresen választják a szelektív hulladékgyűjtésnek valamelyik módját. Ami a legnagyobb számban rendelkezésre álló eszközt, a szelektívhulladék-gyűjtő szigeteket illeti, számuk országosan összesen mintegy 7000, egy-egy gyűjtőszigeten többnyire ötféle gyűjtőedényzet áll a lakosság rendelkezésére. Ez mindösszesen 30-35 ezer gyűjtőkonténert jelent országosan – összehasonlításképpen, Csehországban mintegy 100 ezer szelektívhulladék-gyűjtő konténer áll a lakosság rendelkezésére.
A november végén elfogadott hulladéktörvény szerint 2015-től a lakosságnak – a helyi lehetőségeknek megfelelően – kötelező lesz szelektíven gyűjteni a háztartási hulladékot. Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is évről évre nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik. Magyarországon évente összesen egy millió tonna körüli mennyiségű – papír, műanyag, alumínium, üveg – csomagolóeszköz kerül a lakossághoz és az iparhoz, ebből a mennyiségből a 2012-re tervezett begyűjtés és hasznosítás mintegy 60 százalék. Ezen a gyűjtési, hasznosítási mennyiségen, illetve az egyes hulladékáramokat tekintve az arányokon javítani kell az OHÜ szerint. A jelenlegi rossz arányt mutatja például az, hogy 10 italosüvegből – a tartalma elfogyasztása után – átlag kilenc a szemeteskukába kerül, legfeljebb egy a szelektívhulladék-gyűjtőedényzetbe. Korábbi összesített adatok szerint, Magyarországon a csomagolási hulladékokat mintegy 45 százalékban az ipar, 55 százalékban a lakosság “termeli”. Ezzel szemben a begyűjtési arányszámok mást mutatnak: átlagosan 15 százalék a lakosságtól, 85 százalék pedig az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói, intézményi körből származik.

Forrás: penzcentrum.hu

Mostantól hitelesíteni is kell az energetikai tanusítványokat

A 2013. január 1-jén hatályba lépő, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerint az energetikai tanúsítványokat egy elektronikus alkalmazás igénybevételével az energetikai tanúsító köteles a Dokumentációs Központ részére megküldeni.

Az e-tanúsítás az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként működő alkalmazás, melynek célja az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus, hiteles nyilvántartásának megalapozása. Internetes elérésű felületet biztosít a tanúsítványok feltöltéséhez és a feltöltött adatok alapján elvégzi a tanúsítvány automatikus, formai és számszaki ellenőrzését, a tanúsítványok hitelesítését és nyilvántartásba vételét. Az e-tanúsítás alkalmazásnak NEM célja az energetikai tanúsítvány készítéshez szükséges mérnöki számítások elvégzése – olvasható a Váti által üzemeltetett belügyminisztériumi weboldalon.
A tanúsítványokat a tanúsító tölti fel a nyilvántartásba, aki Ügyfélkapus azonosítást követően tud belépni az e-tanúsítás rendszerbe. Az első belépéskor regisztrálnia kell, amikor megadja főbb adatait (név, cím, elérhetőség, kamarai azonosító stb.). Ezeket az adatokat később már nem kell megadnia, de természetesen módosíthatók, amennyiben szükséges.
A hiteles tanúsítvány pdf-ként áll elő, aminek az első lapja az e-tanúsítás alkalmazás által generált, azonosító kóddal ellátott összefoglaló előlap, és utána a tanúsító által feltöltött pdf fájl következik teljes tartalommal. A tanúsító kinyomtatja az elektronikusan hitelesített tanúsítványt, melyet hivatalosan aláír.

forrás:e-epites.hu