Pályázat projektek kezdőtőkéjéhez való támpgatás elnyerésére (előfinanszírozására) – A START Duna Régió Projektámogatási Alap felhívása

A START – Danube Region Project Fund (Duna Régió Projekt Alap) pályázati felhívást tett közzé projektek kezdőtőkéjéhez való támogatás elnyerésére.

A pályázat tárgya

A START – Danube Region Project Fund az EU Strategy for the Danube Region (EUSDR) új kezdeményezése, és kezdőtőkét biztosít a Duna Régióban megvalósítandó projektek fejlesztéséhez és végrehajtásához.

A kezdőtőke azt jelenti, hogy a kedvezményezettek előfinanszírozásban részesülnek a projekt kezdetétől felmerülő költségeik fedezésére. Ez főleg a korlátozott erőforrásokkal rendelkező szervezeteket segítheti.

A pályázók köre

Jogi személyiséggel rendelkező köz vagy magán társaságok. Magánszemélyek nem pályázhatnak.

A pályázat részletei

A pályázat keretösszege: 900 000 EUR.

Támogatás: 10 000 – 40 000 euró/projekt.

Önerő: minimum 10%.

Támogatásban részesíthető projektek

A teljes Duna Régió területén megvalósuló projektek

  • EU tagországok: Németország (Baden-Württemberg és Bavaria), Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia és Horvátország;
  • EU csatlakozásra váró országok: Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró
  • Nem EU országok: Moldova, Ukrajna.
  • A projektnek minimum két EUSDR országbeli partnerrel kell megvalósulni
  • Jogi személyiséggel rendelkező köz vagy magán társaságok. A START főleg kisebb intézmények, nem kormányzati szervezetek és civil szervezetek projektjeit támogatja.
  • A projekt az EUSDR prioritási területei közül legalább egyhez kapcsolódnia kell.
  • A projekteknek közérdekűnek és makrorégiós hatásúnak kell lenni.
  • A projektek időintervalluma: maximum egy év

EUSDR prioritások

  • Mobilitás – Vízi utak
  • Mobilitás – Vasút, közút, repülés
  • Energia
  • Kultúra, turizmus
  • Vízminőség
  • Környezeti kockázatok
  • Biodiverzitás, táj, levegő- és talajmonőség
  • Tudás alapú társadalom
  • Versenyképesség
  • Emberek és készségek
  • Az intézményi kapacitás és együttműködés
  • Biztonság

A pályázat benyújtása

Online jelentkezés 2014. szeptember 15-től 17-ig.

Határidő: 2014. szeptember 17.

További információ

Kurt Puchinger | PAC10 Vienna
+43 1 89 08 088 2201
kurt.puchinger@pa10‐danube.eu
Elise Lindner | EuroVienna
+43 1 89 08 088 2907
elise.lindner@eurovienna.at
Gudrun Pabst | EuroVienna
+43 1 89 08 088 2904
gudrun.pabst@eurovienna.at

A teljes pályázati felhívást a kiíró oldalán, az alábbi linken találja

Pályázat projektek kezdőtőkéjéhez való támogatás elnyerésére (előfinanszírozásra) – A START Duna Régió Projekttámogatási Alap felhívása

Forrás: www.palyazatmenedzser.hu

Energetikusok fóruma – Vízgazdálkodás

Szennyvízből energia

A tatai visszatérő karsztforrások okozta műszaki problémák és a hasznosításukban rejlő fejlesztési – turisztikai lehetőségek

Települési szintű egyedi szennyvízkezelési projektek beruházási és üzemeltetési tapasztalatai a Balaton régióban /2009-2013/

Geotermikus mérnöktovábbképzés a Miskolci Egyetemen

HAJDÚNÁNÁS távfűtése termálvíz bázison, geotermikus közműrendszer kiépítése, villamos energia/hő előállítása.

Fenntartható (?) fejlődés

Vízgazdálkodási fejlesztési feladatok finanszírozási perspektívái a 2014-2020 közötti EU-költségvetési periódusban

Energiatakarékosság és megújuló energia hasznosítás a szennyvíztisztítás területén

A vízi közmű szolgáltatók gazdasági-pénzügyi feltételrendszere- ügyfélszolgálati irodák szerepe

Energetikusok fóruma – korszerű hulladékgazdálkodás

Az Energia-Hatékony Önkormányzatok Szövetsége szakmai rendezvényt szervezett  “Energetikusok fóruma – korszerű hulladékgazdálkodás” címmel.


A hulladkgazdálkodás eredményei és jövőképe Magyarországon

AVE biogáz

Egy korszerű hulladkgazdálkodási rendszer megvalósítása és üzemeltetése

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

Hulladékból energia

Hulladékudvar hatása a pápai gyűjtőkörzet huladékgazdálkodási helyzetére

Korszerű hulladkgazdálkodás település zöldítéssel biomassza termeléssel

Szélenergetika, avagy rezsicsökkentés európai módra

Pierre Tardieu, az EWEA feltörekvő piaci szakértője előadásában rámutatott, hogy számításaik szerint a szélenergia – bizonyos tényezők figyelembe vétele mellett – 2020-ra piaci alapon versenyképes lesz a hagyományos technológiákkal. Külön előny, hogy szélenergetika esetében nem kell külső kockázati tényezőktől tartani, a volatilis világpiaci nyersanyag árak nem befolyásolják a már működő erőművek által termelt energia költségét. Ezt az előnyt számos EU tagállam igyekszik kihasználni, ily módon biztosítva a hosszú távon stabil fogyasztói árakat, amelyek nem emelkednek együtt a nyersanyagok árával. Az európai rezsicsökkentés tehát fenntartható módon, hosszú távra tervezve valósulhat meg. Nem véletlen, hogy az EU tagországok villamosenergia felhasználásukat már most átlagosan 7%-ban szélenergiából fedezik, szemben a magyarországi 2%-al.
Dr. Hoffmann László előadásában kifejtette, hogy a hosszútávon fenntartható rezsicsökkentés eszközei lehetnek a szélerőművek. Ezek ugyanis, a megtérülési idejüket követően – jellemzően 8-12 évvel építésük után – egészen minimális áron termelnek villamos energiát. Példaként Németországot említette, ahol a szektor érettségéből kifolyólag mára már számos szélpark érte el ezt a kort, és az ebből fakadó alacsony termelői árszintet. Reményét fejezte ki, hogy az NCST-ben szereplő, 2020-ra tervezett 1000MW beépített szélerőmű kapacitás mihamarabb megépülhet, ezzel is segítve Magyarországot az EU felé vállalt fenntarthatósági célszámok elérésében.

Szélenergetikában is Európa sereghajtói vagyunk

Október elején tartották az 5. Magyar szélenergia workshopot, melyen nem kívántak felszólalni kormányoldali politikusok, illetve a szakmai hivatalok képviselői. Jót úgyse tudtak volna mondani. Folytatódik….

Várható támogatások energetikai beruházásokhoz

Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klímapolitikáért felelős államtitkár nyilatkozata szerint átszervezik az energetikai beruházásokhoz kötődő pályázatokat az egyeztetés alatt álló Nemzeti épületenergetikai stratégia alapján, így várhatóan a jövő év elején juthatnak ismét támogatáshoz a háztartások.
Az államtitkár szerint a program még ősszel elkészül, és tartalmazza majd, hogy a kormányzat milyen ütemezéssel és mértékben járul hozzá az energiahatékonyságot növelő felújításokhoz a lakóépületek és középületek esetében. „Idén a szén-dioxid-kvótákból körülbelül hétmillió, jövőre pedig tizenötmillió egység értékesítését tervezi Magyarország, és a bevétel az energetikai beruházások forrása lehet” – mondta az államtitkár.
A 2014. március 12-13. között megrendezésre kerülő 8. RENEXPO® Central Europe nemcsak a különböző pályázati lehetőségekről tájékoztatja az érdeklődőket, hanem több hazai és nemzetközi példát, terméket és szolgáltatást is bemutat a témában.
A piaci trendek és visszajelzések alapján a szervező REECO Hungary Kft. a jövő évben új kibővített tematikával várja a megújuló energiák és energiahatékonyság iránt érdeklődő piaci szereplőket, gyártókat, tervezőket, kutatókat és szolgáltatókat a 2 napos magas színvonalú szakkiállítás és több szakmai konferencia keretében.

Formálódik az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. bevonásával szakmai fórumon egyeztette a Nemzeti Energiastratégiára épülő Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv tartalmi elemeit 2013. október 4-én, Budapesten. Folytatódik….

Szeptember végéig pályázhatók a Kerékpárosbarát címek

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által hetedszerre meghirdetett Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatok beküldési határideje szeptember végén lejár. A közlekedésért felelős tárca a munkáltatók, önkormányzatok példamutató intézkedéseit és kezdeményezéseit ismeri el a kitüntető címekkel. A nyertesek egy évig használhatják majd a „Kerékpárosbarát Munkahely 2013” vagy „Kerékpárosbarát Település 2013” elnevezést és emblémát – olvasható az NFM közleményében.

A felmérések szerint Magyarországon évről-évre gyarapodik a rendszeresen kerékpározók tábora. A kormányzat bátorítja a kerékpárral közlekedő munkavállalók, ügyfelek kiszolgálására alkalmas munkahelyek, intézmények kialakítását.

A munkáltatók és önkormányzatok számára idén az eddiginél kevesebb feladatot jelent a pályázati részvétel. Az eljárás egyszerűsítésének köszönhetően az adatlapot internetes felületen is ki lehet tölteni. A korábbi években indulóknak a már megküldött dokumentumokat nem kell ismételten beadniuk. A regisztrációnál kapott kóddal az előzőleg közölt adatok könnyen csatolhatók az új jelentkezésekhez.

A pályázati dokumentumok a www.kormany.hu oldalon érhetők el, ugyanitt található meg az elektronikus beküldéshez szükséges adatlap. A Kerékpárosbarát pályázatok eredményhirdetése az év végén várható a négy vállalati és három települési kategóriában.

forrás: ZIP

Decemberben újabb CNG töltőállomás Budapesten

A FŐGÁZ és az ENI Hungária Zrt. 2013. szeptember 16-án együttműködési megállapodást írt alá egy sűrített földgáz (CNG) töltőállomás létesítésére. A beruházás várhatóan még 2013-ban befejeződik, amellyel a főváros második nyilvános CNG kútja nyílik meg a nagyközönség előtt – derül ki a FŐGÁZ sajtóanyagából.

A sűrített földgáz mint üzemanyag a benzin és a dízel alapú közlekedés környezetbarát és költségtakarékos alternatívája, azonban Magyarországon – részint a töltőállomások hiánya miatt -, még nem elterjedt.

A CNG-üzemű közlekedés népszerűsítése érdekében a FŐGÁZ 2011-ben a főváros első nyilvános földgáz töltőjét a X. kerületben, a Kőbányai úton nyitotta meg. Az első kúttal kapcsolatos pozitív tapasztalatok és a növekvő igények arra ösztönözték a társaság vezetését, hogy további lépéseket tegyenek a környezetbarát üzemanyag ismertségének növelése érdekében.

A 2013. szeptember 16-án aláírt szerződés értelmében az ENI meglévő Agip üzemanyag-töltőállomására a FŐGÁZ CNG Kft. földgáz-üzemanyagtöltő (CNG) kutat telepít, amelyet várhatóan még 2013 decemberében átadnak.
A társaság a szerződéskötés kapcsán elmondta, hogy a Budaörsi út 126. szám alatt található töltőállomáson minden NGV1 és NGV2 töltőfejjel rendelkező jármű számára biztosítottak lesznek a tankoláshoz szükséges feltételek, azaz személyautók, teherautók és buszok is tankolhatnak. A beruházás különlegessége, hogy ez lesz az első olyan töltőállomás az országban, ahol a hagyományos üzemanyagok mellett CNG (sűrített földgáz), E85 (bioetanol), és LPG (autógáz) is elérhető lesz. A vállalat további CNG kutak létesítését tervezi a jövőben.

forrás: ZIP

Energiatárolási forradalom előtt áll a világ

Új, nagyteljesítményű energiatároló berendezések megjelenése teheti hatékonyabbá a villamosenergia-rendszer működtetését, valamint segítheti a megújuló alapú erőművekben megtermelt áram hálózati fogadását. Az energiaáramlás kétirányúvá válásának nyomon követésére pedig az okos mérőeszközök és okos hálózatok alkalmazása nyújt költséghatékony megoldást – hangzott el az Okos Jövő Innovációs Klaszter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Brit Nagykövetség által „Intelligens hálózatok és energiatárolás” címmel szeptember 23-án közösen megrendezett tudományos szimpóziumon.

Az ipari méretű energiatároló berendezések elterjedése új megoldást kínál a villamosenergia-rendszerek napjainkban zajló átalakulása során felmerülő problémákra: így a hálózatok működésének biztonságosabbá és hatékonyabbá tételére, valamint a megújuló alapú erőművek rendszerbe integrálására. Az energetikai szektorban folyó fejlesztéseknek köszönhetően olyan több tíz, vagy akár száz MW teljesítményű energiatároló berendezések megjelenése várható, amelyek költséghatékony eszközt biztosíthatnak az ingadozó termelés kiegyenlítésére, a csúcsterhelések kielégítésére, valamint a szabályozási lehetőségek javítására.

„A fejlesztések egyik iránya a levegő cseppfolyósítására épülő energiatároló rendszerek elterjesztését szolgálja. A technológia lényege, hogy a levegőt alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson cseppfolyósítják az így elraktározott energia pedig a gáz szabályozott módon történő felengedésével nyerhető ki. A technológia egyszerre kínál költséghatékony eszközt az akár 10 és 200 MW közötti teljesítményű energiatároló berendezések megvalósítására, valamint az alternatív hajtású gépjárművek továbbfejlesztésére” – emelte ki előadása során Richard A. Williams professzor, a Birminghami Egyetem Műszaki és Természettudományi Karának vezetője az Okos Jövő Innovációs Klaszter konferenciáján megtartott előadásában.

„Energiafüggőségünk csökkentéséhez és a megújuló energiaforrások részesedésének növeléséhez elengedhetetlen az új technológiák alkalmazása. Emellett a világpiaci versenyben is azok az országok fognak helyt állni, amelyek az innovatív megoldásokat az elsők között veszik át. Az intelligens hálózatok és az energiatárolás témaköre pedig szervesen kapcsolódik a nemzeti energetikai célok eléréséhez” – mondta Hizó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára. Az új villamosenergia-tárolási eszközökkel gazdaságosabban lehet biztosítani a rendszer stabilitását, s az új technológiák segíthetik az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kihasználását is. Ehhez viszont elengedhetetlen az intelligens energetikai hálózatok és az okos mérési lehetőségek kiaknázása is.
forrás: ZIP

Startolt az esztergomi közbringa – az önkormányzat mozgásképtelenné vált

Magyarország első közösségi kerékpáros rendszerét adta át Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár és Neuzer András, a rendszert kifejlesztő esztergomi kerékpárgyár tulajdonosa a városnak. Öt állomással és 50 kerékpárral indul, tavaszra 100 bringa, tíz állomás, 160 dokkolóval fog működni. Az átadás napján lefoglalta a NAV az esztergomi önkormányzati hivatal járműveit.

Völner Pál a tegnapelőtti átadón kiemelte, hogy a rendszert a Neuzer Kft. saját erejéből fejlesztette ki, és a külföldi példák tanulmányozása után a legjobb megoldásokat egyesítette a kerékpár-kölcsönző kialakítása során. Tétényi Éva polgármester pedig a felajánlásért emléklapot adott át a társaság tulajdonosának. Neuzer András ismertette, az EBI (Esztergom Bicikli) nevet viselő közbringa rendszer öt állomással és 50 kerékpárral indul, 2014 tavaszára már tíz állomáson 160 dokkolóval fog működni és a kölcsönözhető járművek száma eléri a száz darabot. A rendszert 50 millió forint ráfordításával hozták létre, az önkormányzat a dokkoló-szigetekhez szükséges helyet biztosította. A társaság a fejlesztéshez korábban 25 millió forintos támogatást nyert.

A kerékpárok feltölthető kártyával bérelhetők, ez regisztrációval és 600 forintos egyszeri költséggel jár. A kölcsönzés díja a bevezetés időszakában 30 percenként 200 forint. Esztergomi lakosok és dolgozók naponta kétszer, alkalmanként 30 percnél rövidebb utazásra térítésmentesen használhatják a járműveket. Turisták az október 30-ig tartó tesztidőszak után bérelhetnek bringát, PIN kódos, bankkártyás azonosítással.

A kölcsönzőhöz egyedi tervezésű kerékpárok tartoznak, vázuk nagy igénybevételre tervezett. A kerékpár alkatrészei nem szabványosak, ezért értéktelenek a piacon, valamint könnyen felismerhetők a szokásos kiegészítők között. A biztonságos esti közlekedéshez az első kerékbe dinamót építettek, amely folyamatosan biztosítja a világítást, és a kerékpárok gumiabroncsai fényvisszaverős csíkkal rendelkeznek. Az első és hátsó sárvédő nagy felületét reklámhordozóként értékesítik, ez fedezi az esztergomi lakosok ingyenes használatának díját. A rendszer technikai paramétereiről részletek >>>

Az ünnepségen elhangzott: a Neuzer Kft. által kifejlesztett közbringa rendszer alkalmas arra, hogy a bármely városban bevezessék. Ha az ország több településén is működne a Neuzer-rendszer, akkor megoldható lenne, hogy bármelyik magyar városból érkezik valaki, ugyanazzal a kártyával tudna kölcsönözni

forrás: greenfo

Minősítik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókat

Megkezdte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók minősítését, illetve a minősítési okiratok kibocsátását az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ).

Az ügynökség közleményében arról tájékoztatott, hogy jelenleg mintegy harminc kérelem elbírálása folyik. A következő hónapokban az OHÜ várhatóan száznál több cég esetében vizsgálja majd a minősítési követelményeknek való megfelelést. A minősítő okirat megléte előfeltétele a közszolgáltatási szerződés megkötésének, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra kiírt közbeszerzéseknél az érvényes ajánlattételnek – emlékeztet az OHÜ.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatói minősítéssel rendelkezők számának, nevének, minősítési osztályának alakulásáról az OHÜ honlapján folyamatosan tájékozódhatnak az érdeklődők, így a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kapcsán közbeszerzési kiírás előtt álló települési önkormányzatok is.

A hulladékgazdálkodási ügynökség közleményében kitér arra is: a hulladékról szóló törvény módosítása lehetőséget adott arra, hogy – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, indokolt esetben – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság legkésőbb 2014. július 1-jéig szerezhesse meg a minősítési okiratot.
Az OHÜ azt javasolja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység végzését jövőre is tervező vállalkozásoknak, kezdeményezzék még az idén a minősítési okirat megszerzését, hogy azt ez év végéig kézbe kaphassák. A minősítés biztosítja, hogy az önkormányzatok a helyi igényekhez, sajátosságokhoz igazodó közszolgáltatás megvalósítására a legalkalmasabb szolgáltatót választhassák ki.
Az OHÜ emlékeztet: a minősítési eljárás során a szolgáltatókat három kategóriába (A-B-C) és három fokozatba (I.-II.-III.) sorolja be az ügynökség erre megalakított hatósági szervezeti egysége. A minősítésről szóló törvény tartalmazza azokat a szempontokat és követelményeket, amelyek alapján történik a kérelmező közszolgáltatók minősítési osztályba sorolása.

forrás: greenfo

Négyszerezi napenergia piacát Kína

Kína 2015-ig 35 gigawattra, a jelenlegi négyszeresére növeli napenergiaáram-termelési kapacitását, hogy felvevőpiacot biztosítson a belföldi napelemiparnak. Az USA tavaly vetett ki dömpingvámot a kínai napelemimportra, a világkereslet felét adó Európa pedig a jövő hónapban emeli büntető szintre az importvám mértékét.

A belföldi áramelosztó hálózat kezelője által már korábban bejelentett terv megkapta az Államtanács (a kabinet) támogatását, és ezzel hivatalos kormányprogrammá lépett elő. Az Államtanács tegnapi közleménye szerint az ország évente 10 gigawattal növeli napenergiás áramtermelési kapacitását 2013 és 2015 között. Kína napelemes elektromos energiatermelési kapacitása 2012 végén 8 GW volt.

A terv alapvető fordulatot idézhet elő a napelemek világpiacán, hiszen nemcsak a kínai Suntech Power Holdings Co Ltd és LDK Solar Co Ltd napelemgyártó vállalatok termékei iránt támaszthat keresletet, hanem éppen az olcsó kínai export miatt nehéz helyzetbe került európai és amerikai gyártók termékei iránt is. 
Kína évi 45 GW áramtermelési kapacitást képviselő napelemgyártási kapacitással rendelkezik, míg szakértői számítások szerint a globális kapacitás-installációs igény az idén 35 gigawattra tehető. A napelemgyártó ipar világszerte nagy gondokkal küzd a túltermelési kapacitás, a csökkenő állami támogatások és a nemzetközi kereskedelmi viták miatt. A napelemárak néhány év alatt kétharmadával csökkentek a világpiacon.

Az Egyesült Államok tavaly vetett ki dömpingvámot a kínai napelemimportra, a világkereslet felét adó Európa pedig a jövő hónapban emeli büntető szintre az importvám mértékét. Az Államtanács közleményében egyúttal felszólítja a kínai bankokat is, hogy folytassák a nagy és gazdaságosan termelő napelemgyártó vállalatok hitelezését, egyúttal – részletek ismertetése nélkül – közölte, hogy támogatásban fogja részesíteni a napelemes áramtermelést és -fogyasztást.

A kínai áramelosztó hálózatot üzemeltető State Grid Corp mindezidáig tartózkodott napenergia- és szélerőművek termelésének átvételétől az ingadozó betáplálási kapacitás hálózati zavaró hatásai miatt. A nagyfeszültségű és “okos” áramelosztó hálózati berendezések híján az üzemeltető számára gondot jelent az északnyugati, északi és északkeleti megújítható források által termelt elektromos energia eljuttatása is a déli és keleti városi és ipari központokba.
forrás:MTI

IEA: Energiahatékonyság nélkül vége a mostani éghajlatnak

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), nemrég kiadott jelentése szerint az éghajlat katasztrofális mértékű megváltozásának megelőzéséhez négy fő intézkedésre van szükség; ezek közül a legfontosabb az energiahatékonysági beruházások fellendítése.  
Az IEA szerint az energiahatékonyság ösztönzése nem teher a gazdaságok számára, hanem lehetőség – tájékoztat közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

Az IEA júniusban adta ki az évente megjelenő „World Energy Outlook” különkiadását,[1] amely szerint veszélyben van a világ államai által meghatározott cél, hogy a földi átlaghőmérséklet ne nőjön 2 °C fölé. Ez az a maximális szint, amely mellett még van esély rá, hogy az éghajlat változása ne legyen katasztrofális mértékű. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke azonban nem csökken, és ennek hatására már most is érezhető az éghajlat változása.

Mivel a kibocsátások kétharmada az energiatermelés és -felhasználás következménye, csak úgy maradhatunk 2 °C alatt, hogyha ezen e téren jelentős beruházásokra kerül sor. A legfontosabb és legnagyobb kibocsátás-csökkenéssel járó beruházási terület az energiahatékonyság, mind az ipari energiafogyasztásban, mind a lakossági fűtésben és áramhasználatban. Ez a terület a szükséges összes kibocsátás-csökkentés majd’ felét adja.

diagram_mehi_2013_0618

A további három javasolt intézkedés:
1) a legszennyezőbb szénerőmű-típusok építésének betiltása,
2) az olaj- és földgáztermelés során elszökő metán, és
3) a fosszilis üzemanyagok ártámogatásának csökkentése.

Az IEA kiemeli, hogy ezek az intézkedések (az ún. „4-et a 2 °C-ért, forgatókönyv) nem fogják vissza a gazdasági növekedést, és nem jelentenek többlet-terhet az államoknak. Mi több, segítik a gazdasági válságból való kilábalást.

”

A politika hajlamos arra, hogy látványos energetikai nagyberuházásokkal próbálja megoldani minden problémánkat, így az éghajlatváltozást is. A valóság azonban az, amire az IEA is rámutat: a kevésbé izgalmas, de széles körben megvalósuló kisebb takarékossági beruházások (pl. a lakóházak szigetelése, kazáncseréje) sokkal hatékonyabb eszközök„ – mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. ”Magyarországon éppen ezért volna szükség mielőbb egy átfogó lakossági épületenergetikai támogatási program megindítására, ami évente lakások tízezreihez jut el. Ilyen Szlovákiában és a balti államokban már régóta működik, és biztos vagyok benne, hogy mi is meg tudnánk valósítani ezt.”

Az IEA kutatási eredményei megtekinthetőek itt: 
http://www.worldenergyoutlook.org/energyclimatemap/

Forrás: ZIP

Norvég Alapról

A Norvégia, Izland és Liechtenstein által finanszírozott EEA/Norvég Alap következő pályázati kiírásai hamarosan megjelennek. A „Zöldipari Innováció” Program keretében az idei évben először nyílnak meg olyan pályázati jogcímek, amelyek révén a vállalkozói szektor is részesülhet a Norvég Finanszírozási Mechanizmusból – olvasható a HITA közleményében.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) az Innovation Norway valamint a Szent István Egyetem közreműködésével és a Norvég Nagykövetség támogatásával információs napot és üzletember-találkozót szervezett annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtson a vállalkozásoknak a rendelkezésre álló forrásokról és pályázati feltételekről. 
Tekintettel arra, hogy a norvég partnerrel történő együttműködés az elbírálás során plusz pontokat jelent, a kétoldalú együttműködések kialakításában is segíteni kíván a HITA. 
A rendezvényt hatalmas érdeklődés övezte, 80 magyar és 6 norvég cég vett részt az információs napon. Az érdeklődők tájékozódhattak a Norvég Alap Zöldipari Innováció Programja, valamint az Eco-Innovation Program által nyújtott lehetőségekről, majd a magyar és a norvég cégek képviselői négyszemközti megbeszéléseken egyeztették projekt-elképzeléseiket.

A norvég-magyar kétoldalú vállalati kapcsolatokban az elmúlt időszakban jelentős előrelépés tapasztalható. A skandináv országot elkerülte az Európai Unió válsága, gazdasága továbbra is prosperál és jelentős beruházásokat valósítanak meg. Ennek köszönhetően a norvég vállalkozásoknak számos területen van szükségük magyar beszállítókra és alvállalkozókra, ez kiemelkedően igaz az építőiparban és a kapcsolódó szektorokban (világítástechnika, bútorgyártás). A magyar vállalkozások – érzékelve a norvég gazdaság nyújtotta lehetőségeket – szintén növekvő érdeklődést mutatnak az ország iránt.

Bővebb információ a pályázatról: www.norvegalap.hu
Letölthető dokumentumok
    2013_Eco_i_Infoday_FINAL.ppt
    130618_OREEC Budapest.pptx
    EEA Grants – HITA pres jun 2013.ppt
    előadás_GII_bilat_EN_201306.pptx

Forrás: ZIP

Új lakossági energiahatékonysági pályázatról

Az NFM legfrissebb lakossági energiahatékonysági pályázata 830 millió forintot kínál társasházi felújításokra. A feltételek jók, az összes elérhető forrás az igényeknek alig fél ezrelékét elégíti majd ki. A többiek reménykedhetnek a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer forrásaiban, illetve egy Nemzeti Energiahatékonysági Alapban – olvasható a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közleményében.

A tárca által július 12-én kiírt pályázat társasházak energiahatékonysági felújítására, fűtéskorszerűsítésére és a megújuló energiaforrás-felhasználásuk növelésére szolgál. A rendelkezésre álló támogatás 830 millió Ft, amelyből félmillió lakásonkénti támogatási értékkel számolva kb. 1500 lakás felújítási finanszírozható, 50-60%-os utófinanszírozásos állami támogatással. A pályázatok augusztus 15-től adhatók be.

Az Energiaklub felmérései szerint kb. 1 millió magyar háztartás tervez energiahatékonysági felújítást, ezeknek 0,04%-a részesül támogatásban ezzel a pályázattal. Ha minden évben csak ennyi forrás jut a lakossági energiahatékonysági beruházásokra, akkor 660 évig tartana, amíg minden ma felújításra váró lakásra sor kerül.

„Üdvözöljük, hogy a kiírás ösztönzi a nagyobb hatékonyságú, komplex felújításokat, és dicséretes, hogy szakértői, tervezői díjak is finanszírozhatók.” mondta dr. Bart István a MEHI ügyvezető igazgatója, „A kiírásra szánt összeg elenyésző az emberek által remélt összegekhez képest. Milliók számítanak a felújítási állami támogatásokra és éppen ezek reményében sokszor kivárnak a beruházásokkal. Ha a Kormány tényleg csak ennyi pénzt szán a lakossági beruházások támogatására, jó lenne előre közölni az emberekkel hogy a támogatásban bízók 99,96%-a idén sem kap egy fillért sem.”

A hiányzó forrásokat hatékonyan egészíthetné ki az idei költségvetésben 5,2 Mrd Ft-tal szereplő Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR), amelyet az éghajlatváltozás elleni harc – így például az energiahatékonysági beruházások – finanszírozására kell fordítani. A ZFR-rel kapcsolatban az NFM még 2013 februárjában azt a tájékoztatást adta, hogy az arról szóló jogszabály elkészítése folyamatban van, de azóta erre még nem került sor.

A támogatott felújítások száma tovább bővíthető lenne, ha a forrásokat nem vissza nem térítendő támogatások formájában biztosítanák, hanem létrehoznák a Nemzeti Energiahatékonysági Alapot, amelybe magyar állami források mellett uniós és banki forrásokat is be lehetne vonni. Az Alap kedvezményes önrész nélküli hiteleket nyújthatna a lakossági energiahatékonysági felújításokra. Ilyen alap Szlovákiában, Bulgáriában és a balti államokban már évek óta működik.

Forrás: ZIP

5-10 százalékos energia-megtakarítást is hozhatnak az okos mérők

A nyugat-európai kísérleti projektek tapasztalatai szerint az okos mérőórák alkalmazásával a háztartások villamosenergia-fogyasztásukat akár 5-10 százalékkal is mérsékelhetik. Ez a költségek akár 3,5-5 százalékos lefaragását is jelentheti a fogyasztási szokásoktól függően.

A fogyasztói rezsicsökkentés kulcsa az, hogy a felhasználó felismerje, igenis képes alakítani a fogyasztási szokásain. Az okos mérőóra ugyanakkor nem csodaszer, de egy megfelelő eszköz arra, hogy a tudatos energiahasználatra fogékony háztartások csökkentsék fogyasztásukat, ezáltal mérsékelve költségeiket és környezeti lábnyomukat – vallják az Okos jövő Innovációs Klaszter szakértői.

„A megtakarítást nem mással érték el a fogyasztók, mint azzal, hogy az intelligens mérőórák által kijelzett fogyasztási és költségadatokhoz igazították energiahasználati szokásaikat. Ez alapvetően csak odafigyelés és hozzáállás kérdése. A mérőórák ehhez extra ösztönzőt biztosítottak” – mutat rá Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke, a MAVIR vezérigazgatója. Sok esetben a háztartások a tesztidőszak lejártát követően is ragaszkodtak az intelligens mérőórákhoz, ami az elnök szerint mindenképpen az okos mérőórák sikerét jelzi.

„Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy a megtakarítás legnagyobb részét a csúcsidőszaki fogyasztás visszafogása generálta, de jelentős megtakarítást mutattak fel a háztartások a völgyidőszakban is” – emeli ki Bertalan Zsolt. Az intelligens energetikai megoldások kapcsán integrátori szerepet betöltő klaszter elnöke szerint ez a tendencia mindenképpen az okos energetikai megoldások felé tereli az iparágat.

Forrás: ZIP

Elindult a biogázüzem

2,9 milliárdos beruházással épült meg Tatabányán a biogázüzem, melynek megvalósítására közel egymilliárd forintos támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv uniós pályázatán a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, és az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. A próbaüzem megkezdésével egybekötött ünnepélyes megnyitón Schmidt Csaba polgármester mellett, Helmut Burger, az AVE Energie AG Oberösterreich Umwelt GmbH ügyvezetője, Hartdégen Gergely, az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Pongrácz Péter, a Biogáz Unió Zrt. vezérigazgatója vágta át a nemzeti színű szalagot, ezzel hivatalosan is megkezdődött a próbaüzem.

Egy hosszú előkészítő folyamat előzte meg a gyors megvalósulást – hallhattuk Schmidt Csaba köszöntő szavait a Biogázüzem átadó ünnepségén, ahol a városvezető kiemelte: Tatabánya önkormányzatának célkitűzése – összhangban a hazai és az EU-s energiapolitikával – a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. Ennek feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása. Ehhez tökéletesen idomul ez a módszer – mondta Schmidt Csaba – ugyanis a biogázüzem működése során a térségben keletkező mezőgazdasági, feldolgozóipari melléktermékekből, és a kommunális szennyvíziszapból állít elő biogázt, majd abból villamosenergiát – tudtuk meg a városvezetőtől. A polgármester beszélt arról is, hogy az üzem célja a keletkező hő minél optimálisabb mennyiségének, valamint a keletkező végtermék lehetséges hasznosítása. A zárt rendszerű, szaghatást nem eredményező módszer minden szempontból a lakosság érdekeit szolgálja. Helmut Burger, az AVE Energie AG Oberösterreich Umwelt GmbH ügyvezetője köszöntőjében a hulladékgazdálkodás új kihívásairól beszélt, melynek értelmében a keletkező hulladékot nem csak tárolni, hanem újrahasznosítani is képesnek kell lenni, és ennek a tatabányai biogáz üzem maximálisan eleget tud tenni – hangsúlyozta Helmut Burger. Tatabánya minden lakosa büszke lehet a most induló, természettel összhangban működő biogázüzemre – fogalmazott Hartdégen Gergely az AVE Tatabánya Hulladékhasznosító Kft. ügyvezető igazgatója. A próbaüzemet követően, 2014 januárjától évente közel 100 ezer tonna melléktermék hasznosítása válik lehetővé. A 8 fő részére állandó munkalehetőséget biztosító biogázüzem működésével csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ily módon is hozzájárulva a klímavédelmi célkitűzésekhez.

Forrás: tatabanya.hu

A magyar energiahatékonysági politika a huszadik helyen

27 tagállam energiahatékonysági szabályozásait hasonlítja össze egy 2012-es nemzetközi felmérés, amely szerint Magyarország energiahatékonysági politikája a huszadik legjobb az EU-ban. A felmérésben megkérdezett hazai szakértők szerint a kormány inkább csak a jelszavak szintjén foglalkozik az energiahatékonysággal, de nem tesz komoly erőfeszítést az energiahatékonysági beruházások finanszírozására, és a mégoly szerény célkitűzések elérése sem biztosított – áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.

Az Energy Efficiency Watch Survey nevű felmérés hét EU-szintű energiahatékonysági szervezet összefogásában készült. A felmérésben 750 szakértő értékelte saját országának nemzeti energiahatékonysági politikáját, rámutatva a gyengeségekre, illetve a hiányosságokra. A kérdőív kiterjed mind a négy fő energiahatékonysági szektorra: a közlekedésre, az iparra, a lakás- illetve az állami szektorra.

A magyar szakértők formailag pozitívnak értékelik a kormány által kitűzött célokat, mert úgy vélik, hogy elméletben felismerik az energiahatékonyság fontosságát, azonban a stratégia megvalósulását nem igazán vélik felfedezni. Az energiahatékonyság legnagyobb akadályának a finanszírozás hiányát tartják: a lakossági lakásfelújításokkal lehetne a leghatékonyabban csökkenteni az energiafogyasztást. Probléma még az intézményrendszer megosztottsága: jelenleg az NFM felel az energiáért, az NGM az építőiparért, és a BM az energiahatékonysági standardokért. Az épület-energiahatékonysági standardok pedig jelentős lemaradásban vannak a szomszédos EU-tagokhoz képest.

A megkérdezettek 38%-a szerint semennyi, vagy csak nagyon kismértékű fejlődés történt 2007 óta. (Ez az arány az EU-ban csak Cipruson magasabb.). A válaszadók harmada szerint a jelenlegi eszközökkel hazánk nem fogja tudni teljesíteni a 2011 és 2016 közötti 9%-os végfogyasztói energiafogyasztás-csökkentési célt. Mindennek köszönhetően hazánk az európai uniós rangsorban csak a 20. helyen áll.

„A felmérés készítése óta voltak pozitív fejlemények, így például jelentős források jutottak a középületek felújítására” mondta dr. Bart István, a MEHI igazgatója, „de továbbra sem biztosított a lakossági energiahatékonysági beruházások megfelelő támogatása egy mindenki számára elérhető hitellel. Ilyen hitelek már Szlovákiában is elérhetők, itt az ideje, hogy hazánkban is legyenek ilyenek. A MEHI épp ezért javasolta a kormánynak egy Nemzeti Energiahatékonysági Alap létrehozását.”

Elindult a Bridgestone óriásberuházása

Orbán Viktor miniszterelnök és Franco Annunziato, a Bridgestone Europe elnök-vezérigazgatója 2013. június 7-én, ünnepélyes keretek között helyezték el a Bridgestone új gyáregységének alapkövét a Tatabányai Ipari Parkban.

A cég tájékoztatása szerint az alapkőletételen ugyancsak részt vett Karato Kenji, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója, Tadamicsi Yamamoto, japán magyarországi nagykövete, Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere, valamint Beke László, Környe polgármestere.

„A magyar kormány elkötelezettsége, a már meglévő pozitív tapasztalataink, illetve a helyben elérhető, kiváló szaktudás egyaránt hozzájárult a döntésünkhöz” – nyilatkozta Franco Annunziato.

Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár, a megállapodás aláírásakor hangsúlyozta: a megállapodás segít szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat Japánnal, illetve a keleti nyitási stratégia és a szövetségkötési verseny szempontjából is újabb sikerpont a magyar gazdaságnak.

Karato Kenji történelmi jelentőségűnek nevezte az együttműködési szerződést, és a beruházás elindulást, amelynek köszönhetően félezer új munkahely létesül Tatabányán. A beruházás nagyságrendjét mutatja, hogy a 11 hektáros területen fekvő új gyáregység négy éven belül várhatóan napi 18 ezer prémium minőségű gumiabroncsra – a jelenlegi 6500 darabos termelés közel háromszorosára – növeli a gyár kapacitását.

Az építkezéssel párhuzamosan már idén nyáron megkezdődik a munkavállalók toborzása is: az új gyáregységben 505 új munkahely betöltésére várják a jelentkezőket. Az új munkahelyek 15%-át csak felsőfokú végzettséggel lehet majd betölteni, a többire pedig szakmunkásokat és betanított munkaerőt is keresnek. Karato Kenji elmondta, hogy a munkaerő-közvetítésben aktív szerepet vállal a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltsége.